Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)
Haris Andrea: A vasvári domonkos kolostor építéstörténete
zötti l742^44-es perről. 340-46. lap (A hatalmas levéltári anyagot tartalmazó kéziratot Barbalics Imre János a vasvári múzeum akkori igazgatója bocsátotta rendelkezésűnkre. Segítségét itt is köszönjük.) 42. Fehér i. m. 75. skk. 43. Iványi i. m. (kézirat) Bécsi konvent lta. N° 105. 44. Iványi i. m. (kézirat) Vasvár város tárgyában Rosti Ferenc vasvármegyei viceszolgabíró és Tóth Mihály esküdt 28 tanút hallgat ki. Vasvár-szombathelyi káptalan magánlevéltára. Protocollum a vasvári káptalan, Vasvár városa és Festetics Kristóf közötti 1742-44-es perről. 130-150. lap 44. Fehér i. m. 97. 46. Nóvák i. m. 35. 47. A domonkos rend lelkipásztori tevékenysége miatt a 14. században a káptalan ültakozott a győri püspöknél. Fehér i. m. 23. 48. Iványi i. m. (kézirat) OL. Urbaria et Conscriptiones fasc. 29. N° 1. 508. o. A Szent Mihály káptalani templom helyén Járdányi-Paulovics István végzett ásatásokat. (Járdányi-Paulovics István: A vasvári régészeti kutatások eredményei az 1948-as évben. Debrecen, 1949.) A Boldogságos Szűz Mária templom a mai temető kápolna helyén állt. A kápolna alaprajza, tömege középkori eredetre utal. A Szent Margit templom helye nem ismert. A Szent Erzsébet kápolna a domonkos kolostor déli oldala mellett állt, a középkorban a kolostor kerítésén belül. Ferrari i. m. 518. Ferrari a kápolna ereded rendeltetését nem ismeri, a magányba vonulás helyeként írja le. Vasvár 1740-es években készült kéziratos térképén a kolostor déli oldala mellett álló kápolna rajza leginkább egy félköríves apszissal záródó rotundára hasonlít. (1. kép) Feltételezéseink szerint a kápolna a domonkosok ide érkezése előtt épült, az. ispánsági vár, a várhoz tartozó település temploma lehetett. Miután a domonkosok megkapták az épületet, titulus változás is történhetett. A feltételezhetően 13. század előtt épült rotunda másként nem viselhette volna az 1235-ben kanonizált Magyarországi Szent Erzsébet nevét. (1987-ben P. Hajmási Erika lokalizálta a kápolna helyét. Néhány ponton sikerült megtalálni kiszedett alapozási árkait. További feltárása még várat magára.) Vasvár középkori templomainak okleveles adataira és lokalizációjára 1. még: Sül i. m. (1982) 16. sk. 49. Iványi i. m. (kézirat) Festetics cs. v. Keszthelyi lta. Tolnai rész II. A. N° 29. 50. „a nagy szükség és szegénység miat deszkázni köl hajlékunkat és lakó hazunkat, csak az eső a nyakunkba ne hulljon..." OL. P. 325. Gersei Pethő lt. II. Com. Castriferrei 61. cs. N° 389. 51. A tervek szignáltak, de évszám nélküliek. A rajzokból egy alaprajzot és abból külön kiemelve a refektórium tömbjét ismerjük. OL. T. 3. N° 117, 118. 52. Iványi i. m. (kézirat) Festetics cs. v. Keszthelyi lta. Com. Castriferrei N ü 481. 1702. január l-jén vállalják át a Festeticsek a Széchenyi püspök - és a Sárkány János féle zálogügyletet. 53. Iványi i. m. (kézirat) Festetics cs. v. Keszthelyi lta. Com. Castriferrei N° 444, 508, 602. 54. Herman József: Kesthelyi Feniks azaz: Tselekedeteiben és Maradékaiban holta után elő tekintettes Vitézlő nemes és nemzetes tolnai Festetich Kristóf ... Győr, 1768. 17. 55. OL. S. 78. 276. Téka. W. C. XXIII. 39. Sec. c. c. 7. A kolostor mellé a térképen a Sta Maria titulust írták, ez nyilvánvalóan tévedés. 56. Fehér i. m. 88. 57. A templom diadalívére festett kronosztikon a templom felépítését 1771-re teszi. (A krnoszükonra 1. 3. jegyzet) A feliratot minden bizonnyal a barokk újjáépítés utáni kifestéskor készítették, így az 1771-es évszám hitelesnek tekinthető. „BELA REX IUI SACRAVIT DICAVIT CVLTVI SANCTAE CRVCIS DESOLATAM SZECHENLVS RESTITVIT VIGORI PRISTINIS QVEVSIBVS DEIN PLVRES MANVS CONCVRRENTES ORNARVNT" A Társalkodó Széchenyiis-ként közli a második sorban szereplő szót, míg Nóvák Mihály a fenn leírt formában. Thirring Gusztáv nem közli a teljes szöveget, csak kivonatát. 58. OL. T. 3. N" 9, 115. 59. OL. P. 285. Saller cs. lta 13. cs. 79. fasc. N" 54. Az 1752-ben felvett tanúkihallgatási jegyzőkönyvben a tornyot a 18. század elején, mint „még azon üdőben csonka" toronyként jellemzik. 60. Fehér i. m. 88. A torony javítására Varga János győri kanonok adományozott 1000 Ft-ot a kolostornak. A torony csúcsán lévő kereszt vízszintes szárában az 1848-as évszám, függőleges szára tetején K betű, vízszintes szárai két végén a B és P betű, a szárak találkozásánál E betű olvasható. (Feloldása talán Ernetz Pater Keresztje lehet. Ernetz Gundislav volt a vasvári házfőnök 1848ban.) 61. Az 1921-es tatarozáskor kint járt a MOB kiküldötte, Éber László, aki a munkákat szakszerűtlennek minősítette. (MOB irattár i. m.) A kiszállásáról két fényképfelvétel maradt fenn, amelyen látható az újonnan készített szentélydombormű. (OMvH Fotótár pozitív 4248, 4247.) Ez kizárja a dombormű barokk eredetét. 1. Aggházy Mária: A barokk szobrászat Magyarországon. II. Bp. 1959. 302.
