Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Haris Andrea: A vasvári domonkos kolostor építéstörténete

előttre nem datálható, így kérdéses, hogyan került a falkutatás szerint a 13. sz. közepére tehető fái alapozása mellé. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy az edényt a kerengő külső, kvadratúra felé eső falának építésekor helyezték el. Ezt azonban csak egy nagyobb méretű szelvény nyitása esetén lehet tisztázni. 29. Fehér i. m. 55. 30. Sül Ferenc: Vasvár története a középkorban (896-1578). Vasi Szemle XXXIX (1985) 80. 31. Sitt Férem:: Vasvár településtörténetének vázlata a 18. századig. Vas megye múltjából. Levéltári Évkönyv II (1982) 18. 32. Fehér i. m. 59. sk. 33. Ferrari i. m. 517. 34. Gersei Pető Margit második férje Telekesi Török János 1644-ben halt meg, utána kötött házasságot Ákosházi Sárkány Jánossal. Az Ákosházi Sárkány család geneológiai adatainak összeállításáért Koppány Tibornak tartozom őszinte köszönettel, aki családtörténeti kutatásainak eredményeit rendelkezésemre bocsátotta. A geneológiai adatok forrásai: OL. Dory es. lt. 20. es. Geneológiák; OL. Illésházy es. lt. Lad. 23. fasc. 21. no. 1. Családfa 35. Pauler Gyula: Wesselényi Ferenc nádor és társainak összeesküvése. I. Bp., 1876. 370. 36. Pauler Lm. II. 412. 37. OL. P. 235. Gersei Pető lt. II. Com. Castriferrei 61. es. N° 341. 1678-ban ismeretlen összeírok számbaveszik Sárkány János, a Bakács, a Pető és a Sibrik család vasvári, kismákfai és nagymákfai birtoktesteit. (Az összeírás talán Széchenyi György részére történt, aki a következő évben zálogba veszi a Sárkány birtokokat.) Az oklevél 1744-es másolatban maradt fenn, amely Festetics Kristóf számára készült. A szöveg jelentősége miatt indokoltnak tartottuk a kolostorra vonatkozó teljes szövegrész közlését. A pontozott helyek az 1744-es oklevélből is hiányoznak. „A Varbéli épület főlűl azt Írhatom Ngdk, hogy semmi jó épület ot nincs A varat Sarkani uram fundamentombul nem csinálta, hanem a'mint a'régi kalástromnak dirib darab falai főn állattak, azokat foltoztatta, a'mely all négy szegletre valamint az Egervári Vár. az egyik alsó szegleten köbül egy ... bástyát fundamentombul rakatot Sarkani uram elég vastag a'kő fal három hellyen egy más főlőt boltoztathatni, a'kő falak körős kőrűl gyönge szeriül vannak, alacsonyak is. Az uj bástya mellet vagyon egy puszta ház, most éget és égetlen tégla van benne, a'mellyet következik a'pincze, de az nincsen a'földbe, hanem főnt van, sem pedig bolt alat nincsen, ebbe tartják most a'borokat, bele mehet két száz akó bor. A mellet vagyon egy más kissebb pincze is, ez sincs bot alat, hanem deszkával vagyon paldva, káposztát, tormát mit tarthatni benne. A mellet vagyon egy puszta konyha, csak a falai állanak főn, es kéménye. A mellet következik eg}' puszta pincze föld alat való, de le romlót, és a'pincze főlőt az minemű háza volt Sarkani Uramnak az háború előt, annak falai állanak fön. A mellet egy más föld való pincze, le romlót az. is, és ...zal be tölt, annak főlőttő puszta házak falai állanak föl. Ezt követi az egyik nap keletrűl való szeglet, ettűl a szeglettúl a másik szegletig semi épület nincsen, hanem a hajdúk kamocskai, és a'kapu, a'kin bc járnak: a'kapun sincs semmi derék épület. A másik nap keletrűl való szeglet a'templom sanctuariomja, és a'templom tornya a'toronyna sincs földeié: a Sanctuarium meg van íődvő régi sindőllel ez alat van. Ettűl a szeglettűi fogva a'harmadik nap nyugotrul való szegletig a'templom dereka van: a templomba a hajdúk hazai. Ettűl a nap nyugotti szeglettűi a negyedik dél szű ... való szegletig semmi épület nincs, hanem a' mint a'báratok cellái voltak két kőfal áll főn, sok munkával házakat csinálhatnának rajta. A grádicsokon föl menvén, a'gradics széles, fábul való, a'házak előt folosó van, de az sem kész, csak üszögébe van. Vagyon eg)' kálhas ház, a'kiben Sarkanj uram ot létébe lakot: azon házbul nyiló kamara, ezek sem derék az házak, negy ablakok vannak rajta. Vagyon egy más ház is, de abba kemencze nincsen: gabonát mit tartanak benne. Ezeknek a'házaknak, és az uj bástyának van födelek régi suppal vannak suppolva, mind ujonnand kívántatnék suppolni, leg alább elsőben foltoztatni: ez minden épülete száz képe sup rea megyén, ha ujonnand suppollyak." 38. A torony homlokzatai közül csak a keleti kutatására volt mód. A déli oldalon lévő első és második szint nyílásai átalakított 17. századi ablakok lehetnek. 39. Az 1678-as szövegben lévő kamocskai szót a kamrái, kamorái szó másolásából következő elírásnak tartjuk. 40. A nyílás téglaméretei: 29-30 x 37-39 x 7-9 cm. 41. Iványi Béla: A középkori Vasvár. Kézirat, é. n. (Vasvár, Helytörténeti Múzeum) Vasvár-szombathelyi káptalan magánlevéltára. Protocollum a vasvári káptalan, Vasvár városa és Festetics Kristóf kö-