Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Haris Andrea: A vasvári domonkos kolostor építéstörténete

juk őket.

32 A 17. század első felében teljesen lakatlan volt a kolostor. A domonkos rend 1637-ben kiküldött commissariusa, Ferrari, üres, romos épületet talált itt.

33 A 17. század közepén Ákosházi Sárkány János, egerszegi főkapitány és dunántúli vicegenerális szerezte meg az épületegyüttest. Sárkány János 1644 után jutott a kolostorhoz, első felesége Gersei Pető Margit révén.

34 1670-ben Sárkány Jánost bebörtönözték, pert indítottak ellene a korszak legnagyobb botránya miatt. Vádolták azzal, hogy „megölte feleségét Tőrös Katalint, miután 14 évig tűrte, hogy az egész ország botrányára a főkapitánynak Batthyány Kristófnak rimája volt".

35 Sárkányt, második felesége Tőrös Kata lefejezésért, a haditörvényszék halálra ítélte, de 1673. április 19-én haditudománya miatt kegyelmet kapott. Kegyelmének indoklása egyet jelentett a kuruc-labanc harcokban való részvétellel, természetesen a császár oldalán.

36 Sárkány János vasvári építkezéseinek legkorábbi dátuma az 1644-es év, a legkésőbbi pedig 1670. Nem valószínű, hogy 1673 után az anyagilag és erkölcsileg mélypontra jutott Sárkány építkezésbe kezdett volna. Ákosházi Sárkány János építkezései a kolostor déli szárnyát érintették. Nem jelentős, nagyszabású munkáról van itt szó, hanem amint azt az 1678-as oklevél is jellemzi, csak „foltoztatta" a falakat.

37 A délnyugati sarkon lévő torony azonban alapjaitól újonnan épült. A háromszintes torony szintenkénti két-két helyiségének boltozatai ebben az időben készültek. A 17. századból származnak kisméretű, szegmensíves, rézselt ablakai, homlokzatainak legfelső szintjén; a keleti homlokzaton pedig egy kulcslyuk alakú lőrés.

38 A déli szárny földszintjén négy kisméretű nyílás köthető a 17. századi periódushoz. (14. kép) Egy kivételével ezeket a nyílásokat a középkori ablakok beszűkítésével, parapetük felíálazásával alakították ki. Könyöklőjét megemelték, káváját is átfalazták a torony melletti egymáshoz közel lévő két félköríves ablaknak. A nyugatabbra esőnek a záradékát is elfalazták és egy deszka áthidalóval helyettesítették. Ugyancsak szűkítették a középkori nyílások közül a konyha ablakának vélt nyílást is. Az új ablaknak csak a belső kávái maradtak meg; vékony, kétrétegű vakolattal, fehér meszeléssel. Az egyetlen középkori előzmények nélküli nyílás ugyancsak kisméretű lehetett. Áthidalása és baloldali kávájának részlete a nyugatról számított jelenlegi ötödik ablak nyugati oldala mellett került elő. Az 1678-as leírás hat helyiségről számolt be a déli szárnyon, amelyek romosak és csak raktározás céljára használták. A konyhát a középkori konyhával tartjuk azonosnak, attól a torony felé további három helyiség volt. Ma ugyancsak három helyiség található itt, ami vakőszínűsíti, hogy a jelenlegi osztófalak a 17. századi falakkal megegyezőek. A második pince kisebb jelzője is tovább erősíti a feltételezésünket, összevetve a két helyiség méretét a jelenlegi alaprajzon. A válaszfalak valószínűleg nem középkoriak, mivel a mai nyugati, első két helyiség közötti válaszfalba esik az egyik középkori ablak kávája. A konyha nyugati válaszfalának középkori eredete ezzel szemben elképzelhető. A három helyiségből csak a legnyugatibb, két nagyon kicsi 17. századi ablakát ismerjük. A két további tér külső homlokzati nyílásai ismeretlenek. Talán nem is voltak, mert míg a leírás az első helyiséget háznak (ü. szobának) nevezte, addig a két utóbbit pinceként határozta meg. Az ún. konyha ablaktól nyugatra eső 17. századi ablaktöredék is még a konyha válaszfalán belül esik, tehát a Sárkány-féle konyhát két piciny ablak világíthatta meg. A konyha után két további pince következett a leírásban, amelyek föld alatt vannak, felettük romos helyiségek falai állanak. Elképzelhető, hogy az itt említett pince ténylegesen földalatti lehetett. De az sem zárható ki, hogy a középkori járószint a szárny kelet felé eső részén már annyira feltöltődött, hogy a földszintet a leírók pincének, az emeletet pedig földszintnek érzékelték. A leírásban ezek után a keleti szárny következik, ahol nincs más, csak a kapu és