Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Haris Andrea: A vasvári domonkos kolostor építéstörténete

8. A templom déli homlokzatának körablaka a kutatás után. tozattal azonos. A bordák profilját, indításukat a későbbi átalakítások miatt nem ismerjük. A hajó sík lefedésű, esetleg nyitott fedélszékű volt. Középkori boltozatára a padlástérben a jelenlegi boltozat feletti térdfalon semmi nyom nem utal.

11 A hajót a szentélytől elválasztó lettnerről és annak megvilágításáról, feljáratáról már esett szó. Ismerjük irodalmi adatokból a templom belsejének, legalábbis a szentélynek középkori eredetű kifestését. Sigismundus Ferrari, aki 1637-ben járt Vasvárott, leírja, hogy a szentélyben egy Keresztrefeszítés látható Szűz Máriával és Evangélista Szent Jánossal.

12 Feltételezhetően ez a falfestmény még 1912-ben is látható volt.

13 A középkori falfestésnek a mai, 1941-ben készült kifestés miatt nincs nyoma.

14 A templom középkori oltárai közül eg)', valószínűleg a Szent Vér ereklye tiszteletére volt szentelve. 1500-ban VI. Sándor pápa a már meglévő ereklyét említette búcsú engedélyében.

15 Az oltár templomon belüli elhelyezkedésére semmilyen adattal nem rendelkezünk.

16 A torony A koldulórendi hagyományokat követve önálló harangtorony épült a vasvári kolostorban. (10. kép) A torony azonban a megszokottól eltérően nem a kolostorszárnyakhoz kapcsolódik, hanem a kvadratúrán kívülre került, a szentély északi oldalán áll. A torony falai közvetlenül érintkeznek a szentély és a hajó falaival, de azokkal nincsenek kötésben. A torony legalsó szintje, hasonlóan a kolostor többi részéhez terméskövekből