Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Bartos György: Megjegyzések a soproni ferences templom és kolostor építéstörténetéhez

9. A délkeleti hajópillér címeres „angyal-herold" konzolfigurája. lamint a káptalanterem Agendorfer-féle déli kápolnájának párhuzamosan folyó boltozásáért mond köszönetet Sopron városának „jótéteményeiért"

21 az 1409-es ferences tartományi káptalan. A legbizonytalanabb számomra a nyugati karzat datálása, amit mellvéd-mérműve, és talán eredetileg is itt elhelyezett donátor szobor és címer köt ehhez a periódushoz. A pillérekhez való viszonyát csak falkutatás tisztázhatná, bár azoktól Marosi Ernő sem különítette el, hanem azokkal együtt datálta, 50-60 évvel későbbre a toronyhoz képest. A karzat és a hajó keleti szakaszában ekkor még bizonyára álló árkádos szentélyrekesztő, még mindig az észak-déli tengely szerinti szimmetriáról árulkodik. A kutatás kiderítheti mindezen érvek hibás voltát, a karzatnak a pillérekhez képest utólagosságát. Ebben az esetben valóban épülhetett 1452-ben gr. Fraknói Pálné orgonára vonatkozó adományából, sőt az sem lehetetlen hogy Siebenburger Jakab 1492-es donációs felirata a rendház emeleti folyosóján a karzat bejárata fölött magára a karzatra vonatkozik. 1491-es évszámmal helyezik el a karzat déli végénél a kis késő gótikus lámpásfülkét is a Schützner család címerével.

23 1490-94 között elkészül a főoltár, amelynek felállításával ismét a nyugat-keleti tengely kapta a fő hangsúlyt. A kolostorban 1498 körül beboltozzák a kerengőt, a káptalan te rémben két oltárt alapítanak. A 16. század első felének gyakori, építkezésekről szóló adatait nehéz volna pontosabban helyhez kötni.

24