Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Bartos György: Megjegyzések a soproni ferences templom és kolostor építéstörténetéhez

Megjegyzések a soproni ferences templom és kolostor építéstörténetéhez

1 BARTOS GYÖRGY művészettörténeti szakirodalomban biztosnak tűnő megállapításokat olvashatunk a soproni ferences templom és kolostor építéstörténetével kapcsolatban. (1, 2. kép) Azonban tudni kell, hogy: 1. Az épületegyüttesben eddig átfogó jellegű falkutatás nem történt (ilyenre a közeljövőben sincs remény), a részleges kutatások pedig (Szakái Ernő: káptalanterem és kolostor

2

, Dávid Ferenc: templom homlokzati kutatása

3

) értékes eredmények ellenére, korlátozott voltukból adódóan több nyitott kérdést is hagytak. 2. Az írásos adatokból jószerével három vonatkozik konkrét építkezésre (1495 és 1498 kerengő átépítés, 1661 sekrestyeépítés), a többi csak szorosabban, vagy tágabban egyaránt értelmezhető „terminus ante quem" adat.

4 3. Az együttesről nem készült monografikus szemléletű feldolgozás; a tanulmányok pedig, csupán egy-egy periódust, esetleg annak egy-egy részletét vizsgálják a tágabb kapcsolatok és stílus-analógiák rendszerében,

5 frappáns elemzéseikkel a bizonyosság érzetét keltik - eredményeiket átveszik kézikönyveink

6 is -, de közben elmarad a helyi stílus konzervatív és progresszív színeinek a vizsgálata, amely az árnyaltabb datálást is lehetővé tenné sok esetben. A Magyarországi művészet 1300-1470 körül c. mű vonatkozó lapjain Marosi Ernő éppen Sopron esetében részletesen elemzi a párhuzamosan folyó építkezések egymással való összefüggéseit. A ferences templomra és kolostorra vonatkozó periodizációját vitathatónak érzem, az alábbiakban ennek vázlatos ismertetéséhez fűzöm az észrevételeimet. I. periódus: 1280 k.

7 A templom nagy ablakokkal megvilágított csarnokként készül el. A szentély klasszikus gótikus tér, támjai háromnegyed oszlopok kötegei, egyszerű kehelyfejezeteiket elborító növényi ornamentikával (kassai, pozsonyi, gyulafehérvári analógiák), a falfelületet teljesen kiváltó hatalmas ablakokkal. A hajó az egyszerűség jegyében épül fel sima, ke helyfejezetekkel. Elkészül a nyugati portál, és a szentélyrekesztő, amely valószínűleg egyben szószék is. A káptalanterem ekkor még téglány alakú tér, és síkfödémes lehetett. II. periódus: 1330 k.

8 A káptalanterem szentélye (ami a mai középső kápolnával azonos) és hajójának boltozása készül el. III. periódus: 1380-1400 k.

9 (párhuzamosan a Szent Mihály templom 1350 k.1390 k. építkezéseivel). A templom tornyának építése Gaissel Henrik, illetve a város adományából, amelyre a ferences káptalan köszönete utal 1409-ből. A kápta-