Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)
Bertalan Vilmosné: Az óbudai klarissza kolostor
Az óbudai klarissza kolostor BERTALAN VITMOSNÉ A kolostor alapításának pápai engedélye 1334-ből való. 1 Alapítója Lokietek Erzsébet, Károly Róbert felesége. A királyné saját és szülei lelkiüdvére építetteti a kolostort templommal, temetővel és egyéb melléképületekkel. 1346-ban VI. Kelemen pápa is jóváhagyja a kolostor alapítását és hozzájárult ahhoz, hogy a királyné a kolostor apátnőjét kinevezhesse. 2 VI. Ince pápa 1353-ban ugyancsak jóváhagyja a kolostor alapítását és az Erzsébet királyné által adományozott birtokokban megerősítette az apácákat. 3 1346-ra elkészült a kolostornak jelentős része. (1. kép) 1346-ban jöttek ide az első apácák, akiket részben más kolostorokból helyeztek át, részben új jelöltek léptek be. 4 A kolostor helyéül Erzsébet a város délnyugati szélét választotta. Ez a terület az észak-déli irányú Kovács utca mentén 5 helyezkedett el. A 12-13. századi Kovács vicus helyén ebben az időben a terület zömében beépítetlen lehetett. (1. kép) 1353-ban a kolostor további építkezéséhez még 9 telket vásárolt meg Erzsébet királyné, 6 amelyek a már álló épületektől nyugatra, keletre és délre helyezkedtek el. A telkek azonos mértetű beépítetlen házhelyek, vételáruk 7-8 forint volt. Az újonnan vásárolt területen alakult ki a nyugati udvar és épült fel az a különálló ház, mely a kolostoroknál szokásos elrendezés alapján a kórház lehetett. (1. kép 18.) A déli oldalon egy további kolostori szárny alakult, mely határos volt a kolostortól délre eső szántóterülettel. 7 A keleti oldalon a kolostor gazdasági épületei készültek el s ekkor szűnt meg egy 13. századi kelet-nyugati utcának az a szakasza, mely a Kovács utcába torkollott. (1. kép A, B, C.) A keleti udvarban alle» egyik épület betöltéséből 14. századi mintás padlótégla került elő, sas ábrázolással. A kolostort körülvevő kerítésfal ekkor készült. 1350 előtt fejeződött be a kolostor templomának építése. 1350. április 8-án VI. Kelemen pápa Erzsébet királyné kérésére búcsút engedélyezett a kolostor számára.,,... Cupientes igitur, ut ecclesia monasterii sancte Clare in Veteribuda." 8 A kolostor nagyméretű, háromhajós templomának nyugati felét 20 x 20 méteres apácakarzat foglalta el. (1. kép 1, 4; 5. kép). Ez a női szerzetesrendek templomának legjellegzetesebb építészeti tere. Az apácakarzat földszintjén csillagboltozat lehetett a középpillér alapján. (6. kép) Az apácakarzattól keletre a háromhajós templomot oszlopsor tagolta, az oszlopok közében oltárok és sírok voltak. (1., 7., 8. kép) A főhajó szentélye nyújtott, sokszögzáródású; a lefutó bordakötegek lábazatai tagolták. (9. kép) A templom legpompásabb részletei a körtetagos keresztboltozat metszésében jelentkező zárókövek, melyeket a 14. századra jellemző gazdag húsos káposztalevél motívumok és a levelek között kitekintő torzfejek díszítettek. (10., 11. kép) A lombdíszes fejezetek a dél-németországi Parler-stílussal, a 14. század közepén jelentkező fejlődési fázisban györekeznek. A templom