Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)
Altmann Júlianna: Az óbudai és a budavári ferences templom és kolostor kutatásai
sem találtunk, még az épített sírokban sem. A leletanyag ebből a planírozásból került elő. Két oszlopfőt emelnék ki, melyek az építkezés első periódusához (126070) tartoznak. Mindkettőt mélyen aláfaragott akantusz-levelekkel díszítették, azonos méretűek, bár az akantusz-levelek kiképzésében eltérnek egymástól. Nagy hasonlatosságot mutatnak a Nagyboldogasszony-templom azonos periódusú darabjaival. 10 Mindkét darabon festés nyomai voltak megfigyelhetők, a felhasznált színek a vörös, a kék és a zöld. Az előkerült, zömében 14. századi, körtetagos bordák közül van hasonló festésnyomokat mutató. Kiemelkedő művészi értékű darabja az előkerült leletanyagnak egy késő gótikus, hátán oszlopot tartó oroszlán töredéke. A leletanyag zömét a középkori templom teljes fennállásának összes szakaszából előkerült sírkőtöredékek teszik ki. Sajnos zöme nagyon töredékes, illetve kis töredékek kerültek elő, melyek részben minusculás és antiquás betűtípusú szövegtöredékek, illetve figurális töredékrészletek. Két darabot emelnék ki közülük, egy kiterjesztett szárnyú koronás sassal díszített vörös mészkő darabot és egy teljesen ép reneszánsz sírkövet. (9. kép) E sírkő képmezejének közepén egy vágott címerpajzsban, melynek jobb oldalán csillag van, baloldalán unikornis, tetején korona látható, a címer mögött szalag. Fölötte a halálozás dátuma. A sírvers külön mezőben vésett, a feliratok an tiqua betűtípusúak. A sírkő érdekessége, mint azt Kubinyi András megállapította, hogy Vémeri Zsigmond részére készült 1500-ban, akit a felirat választott zágrábi püspöknek említ, de halála miatt felszentelésére már nem került sor. 11 A kolostor a templomhoz délről csatlakozott és némi erőfeszítéseket tettünk ennek kutatására is. Korlátozott lehetőségünk erre a Sándor palota és a jelenlegi várfal közötti szakaszon volt, ahol előkerült a ferencesek által védett középkori várfalszakasz kis része. Előkerült továbbá a keleti traktus szentély melletti helyiségének egy kis részlete, melynek azonban alaprajzát egy hatalmas betonbunker miatt nem lehetett tisztázni. A traktus keleti falának egy kis részlete is előkerült, ami a mai álló Sándor palota alá futott be, és úgy tűnik, hogy talán helyenként a Sándor palota alapfala is ezen áll. Eddig technikai okok miatt nem engedtek be a Sándor palotába kutatási céllal, de úgy tűnik, hogy a közeljövőben erre is sor kerülhet és akkor valamit a kolostor megmaradt részeiből is feltárhatunk. JEGYZETEK 1. Lócsy Erzsébet: Előzetes jelentés a margitszigeti ferences kolostor területén végzett feltárásról. AE 98 (1971) 92-99. 2. Szirmai Krisztina - Altmann Júlia: Előzetes jelentés a ferencesek temploma és a via praetoriától északra húzódó római kori épületmaradványok régészeti kutatásáról. BpR XXIV/1 (1976) 233247. 3. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Bp., 198/. 849. Ezúton mondok köszönetet Lővei Pálnak a sírkő tulajdonosára, Bézi Mihályra vonatkozó adatért. 4. Karácsonyi I. 222-223. 5. Kubinyi András: Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig (1541-ig). in: Budapest története. II. (szerk. Gerevich László - Kosár y Domonkos) Bp., 1973. 11, 160-161; Bártfai Szabó László: Óbuda egyházi intézményei a középkorban. Bp., 1935. 46. 6. Kumorovitz L. Bernát: Óbuda 1355. évi felosztása (I. Lajos király és Erzsébet anyakirályné 1355. augusztus 17-i és 1356. október 17-t oklevele). BpR XXIV/1 (1976) 279-302; Kubinyi i. m. 160161. 7. Binding, Günther: Die Franziskaner - Baukunst im deutschen Sprachgebiet, in: Franziskanische Kunst 433, 45. 6. tervrajz 8. Altmann Júlia: Előzetes jelentés a budavári ferences templom kutatásáról. AE 100 (1973) 82-87. 9. Karácsonyi I. 152-155; II. 19-22. Clauderné Vladár Margit: A Várszínház története. TBM X (1943)
