Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Altmann Júlianna: Az óbudai és a budavári ferences templom és kolostor kutatásai

Az óbudai és a budavári ferences templom és kolostor kutatásai ALTMANN JULIANNA A mai Budapest területén a középkor folyamán négy ferences templom és kolostor létéről tudunk. A pesti kolostor kutatása még hiányzik, a margitszigetit Lócsy Erzsébet

1 jóformán csak elkezdte és az általam kutatott kettő is sajnos csak részleges feltárásra kerülhetett. Az óbudai ferences kolostor Az óbudai szanálások illetve építkezések során a Vöröskereszt u. 14-21. sz. telken római kori kutatásokkal párhuzamosan egy középkori templom és hozzá észak felől csatlakozó kolostor részletét tártuk fel.

2 (1. kép) A templom is csak részleges feltárásra kerülhetett, nyugati záródását nem tudtuk feltárni. (2. kép) A hajó ismert hossza így 12 méter, belmérete 9,50 méter. A szentély 7,50 x 7,50 méteres négyzetes alaprajzú egyenes záródású. Sarokpilléreit csak a déli oldalon találtuk meg, az északi oldalon a távfűtőárok építésekor megsemmisítették. A hajó déli oldalán még egy támpillért találtunk és itt csatlakozott hozzá egy ossarium is, melyet ugyancsak nem tudtunk teljes nagyságában feltárni. A hajóban egy 20 x 20 cm-es téglából készült padló maradványait találtuk, és ennek átvágása alatt középkori korábbi padlószint nem került elő. A hajó déli falánál az előkerült külső támpillérrel egy síkban, egy visszabontott római kori falból, egy belső pillért is kialakítottak és a pillér és a diadalív közti részben terrazzopadlót találtunk, melyet egy sor téglafal maradványa választott el a téglapadlós hajóburkolattól. Közvetlen a diadalív előtt a hajó közepén egy álló kváderekből kialakított sírt tártunk fel, melyben azonban a sírhoz tartozó bolygatatlan anyagot nem találtunk. A szentély központi részén tártunk fel egy 2,10 x 2,20 méter belméretű sírkamrát. (3. kép) A sírkamra belső oldala nem azonos méretű kváderekből készült, melyet helyenként téglával hézagoltak, kívülről törtköves falazatú. A sírkamrába lépcső vezetett, melynek nyomát a déli oldalon találtuk, északi falaként pedig egy téglafal nyomát. A kvádereken kőfaragójelek voltak. Maga a templom törtköves falazatú, kváderkövet vagy lenyomatát máshol nem találtunk. A sírkamra ugyancsak bolygatott volt, csak feltöltéséből származó leletanyagot találtunk benne. így többek között egy mészkő sírkövet, melyen vésett vonalkeretű mezőben 3 soros gótikus maiuszkulás felirat van.

3 (4. kép) Miután a sírkamra lefedését nem találtuk meg, de jelenlegi, megtalált része is magasabban van, mint a templom padlószint-