Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

H. Gyürky Katalin: A domonkos rend középkori kolostorai Budán

2. A domonkosok Szent Miklósról elnevezett temploma és kolostora Budán. vagy a külvárosokba. Helyzetük pontosan mutatja, hogy a 13. század első felében hol húzódott a város határa. Budán is egy kisebb települést számoltak fel a város alapításakor és ennek a településnek a templomát adták át a domonkosoknak. Számos hasonló esetet ismerünk. A Budával teljesen egykorú királyi alapítású Poznan (Lengyelország) csak egy a példák sorában, ahol a domonkosok birtokába jutott korábbi plébániatemplom a Szentháromságnak volt szentelve. Ott is - mint Budán - az újonnan épült város új plébániatemplomot kapott. Budán a domonkosok kolostora alatt előkerültek a korábbi település házainak falmaradványai, a domonkosok 13. századi temploma alatt pedig a korábbi településhez tartozó templom fél méter magasságban megmaradt falai, két falpillér lábazata és másodlagos befalazásból három konzolfejezet. Ezek közül egy sarokkonzol. (3-4. kép) Ezek a konzolok a helyreállítás utolsó szakaszában bukkantak elő a gótikus diadalívből, másodlagos helyzetből. Nem kerülhettek már bele a publikációba. Ezúttal közlöm első ízben. Ezek a konzolok az első templom kövei. A fejezetekre hengertagos, román boltozati borda illeszkedett. Az ugyancsakT3. századi első domonkos templomban ugyanis valószínűleg az itáliai domonkosoknál szokásos sásleveles fejezetek lehettek, mert egy ilyen is előkerült ugyancsak másodlagos befalazásból (a feltárás publikációjában a képet - Abb. 86-88. - közöltem).