Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

H. Gyürky Katalin: A domonkos rend középkori kolostorai Budán

A domonkos rend középkori kolostorai Budán H. GYÜRKY KATALIN A koldulórendek közül elsőnek a domonkosoknak épült női- és féríikolostora Budán, illetve Buda alatt a Nyulak-szigetén (Margitsziget). A szerzetesek kolostora 1254-re lett készen, az apácák 1252ben költöztek be. A kutatók egész sora foglalkozott mindkét kolostor történetével és építéstörténetével. Az apácakolostor feltárása már 1838-ban megkezdődött. Ezt követően Kubinyi Ferenc (1861), Lux Kálmán (1923), Lux Géza (1938), Lovas Elemér (1939) és végül Feuer Istvánné 1958-62 között folytatott kutatást.

1 (1. kép) A szerzetesek kolostorának szentélye 1902-ben egy véletlen folytán került napvilágra. Ez indította meg a feltárásokat, amelyeket Forster Gyula és Szcndrei János (1902), Lux Kálmán (1925), Csemegi József (1937), Lux Géza (1940), Gerő László (1943), Gerevich László és Holl Imre (1958) végeztek, majd a munkát 1961-76 között végzett feltárásokkal én fejeztem be.

2 (2. kép) Az apácakolostor fal maradványait a szigeten romkertben mutatták be, a szerzetesek városi kolostorának maradványait pedig a Hilton szálló épületébe foglalták be. A tervező-helyreállító Sedlmayr János volt. A koldulórend építészetéről már ennek a századnak első felében sok tanulmány jelent meg, szinte rendtartományonként feldolgozták. Ezek a fennmaradt épületeket - többnyire csak a templomokat — jelenkori állapotuk alapján tárgyalták. A középkor kutatásában ujabban alkalmazott régészeti módszerek lehetőséget adnak a kolostorépületek jobb megismerésére, az építési periódusok szétválasztására és nem utolsó sorban az épületeken történt változtatások okainak megismerésére, vagyis a rendi építészet sajátosságainak természetes kialakulását kísérheti végig az alapítástól a pusztulásig, vagy a rendház megszűnéséig. A két budai kolostor építéstörténete elválaszthatlan a város történetétől, sőt mivel Buda az ország kormányzásának központja volt, a kolostor olykor az országos történelemben is szerepet játszott. A rend alapítása következménye volt annak a folyamatnak, amely Európa nyugati részén már a 12. században megindult és a 13. században a keleti felére is átterjedt. A régi városok hatalmas fejlődésnek indultak és újak keletkeztek, miközben az apró falusi települések áldozatul estek. Kelet-Európában új városok egész sorát alapították oly módon, hogy 3-4 egymáshoz, közel lévő falvat számoltak fel és lakosságát az épülő városba telepítették. A régi, megszokott környezetükből kiszakított és az új életformát megszokni nem tudó, szociális gondokkal küzdő népesség lett a melegágya az egyházellenes eretnek eszméknek, leküzdésük a kolduló-