Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Vándor László: A Zala megyei ferences kolostorok kutatása

alapítót ide temették el.

30 Maga a kolostor azonban még nincs kész, építéséről adatok szólnak 1498-ból is.

31 1516-tól tudunk működéséről. Ekkor a kolostorban él az építkezést befejező Egervári Bereck tin nini püspök is. Működése 1554-ig az új kegyurak, a Kanizsaiak, majd a Nádasdyak alatt is folyamatos. Az obszervánsok kisebb kolostoraik közé tartozott. 1535-ös adat szerint tizenegyen lakták. A kolostor pusztulása az 1560-as évek elejére tehető, amikor a Nádasdyak protestáns hitre térnek.

32 A templom azonban továbbra is fennmarad, és egy ideig protestáns templomként működik. A 17. században, valószínűleg az 1664-es hadjárat idején súlyosan károsodik, boltozata is beszakad. A 17. század végétől Széchenyi birtok.

33 Ekkor ideiglenesen helyreállítják, már mint katolikus templomot. 1698-ban már használható állapotban van.

34 A templom helyreállítása, illetőleg barokk stílusban történt átépítése Széchenyi Ignác nevéhez fűződik 1749 és 1757 között. A templomot újra boltozták, ablakait, homlokzatát átépítették, barokk berendezést kapott. Újraszentelése után titulusa is megváltozott Szent Katalinra.

35 Kisebb átalakításra került sor a templom leégése következtében 1918 és 1924 között, majd 1970-ben Dragon its Tamás tervei alapján külső részeit - a főhomlokzat kivételével -, gótikus periódust rekonstruálva helyreállították.

36 Helye: Egerváron a Vasboldogasszony felé vezető útkereszteződésben a mai napig áll a kolostor temploma. Az északi oldalán állt egykori kolostor alapfalainak nagyrészét az iskola építésekor elpusztították. VII. Tárnok (ma: Zalatárnok) A legkésőbben épült középkori zalai kolostor. Alapítója az itt birtokos Széplaki Botka család volt. A 15. század legvégén fogtak az építéséhez, és a kolostor 1500ban még nem volt készen, amikor az obszerváns ferencesek a pápai engedély alapján odaköltöztek. A család akkori feje Botka János azonban nem akarta az építkezést befejezni, a vidék lakossága pedig szegény volt, így a szükséges pénzt nem lehetett összeszedni. Ezért 1504-ben Nyári Balázs ferences helytartó pápai engedélyt kért a kolostor elhagyására. A pápai engedély kiadása ellenére a ferencesek nem távoztak el Tárnokról, nyilván végül is a Botkák engedtek. 1537-ig folyamatosan használják a kolostort. 1535-ben 14-en éltek itt. 1537 és 1561 között valamilyen okból elhagyják a kolostort. 1561-ben ismét visszajönnek. 1565 után végleg megszűnik a szerzetesi élet a tárnoki kolostorban.

37 A kolostort 1565-ben várrá alakították át. 1587-ben a török elpusztította, a vár ezek után még újjáépült, és a 17. század közepéig használták. A templomot 1753ban helyreállítják, azóta számtalan átalakításon esett át, de a ma látható templom lényegében a középkorival azonos. Homlokzata elé tornyot emeltek 1871-ben, ekkor semmisítették meg az ablakok halhólyagos mérműveit is. Helye: A templom a zalatárnoki Petőfi utcában a mai napig áll. Északi oldalán, részben a mai házak alatt rejtőznek a kolostorépület alapfalai. VIII. Pölöske Ennek a kolostornak a létezése meglehetősen bizonytalan. Egy oklevél említi 1513-ban a pölöskei barátokat, akik birtokosok Barátokfalván. Ezeket a Csánki ferencesnek tartja

38