Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)
Hajnóczi J. Gyula: Business és műemlékvédelem
ületet is felajánlottak, azért, hogy az üzletileg nekik értékes földszinti felület, minél kevésbé csorbuljon meg. Az ismertetett előzmények alapján az engedélyezési tervbe, a következő műemlékhelyreállítási javaslat épült be. (1. kép) Az üzletház földszintjének padlójába nyitott 36 m 2-es „opeion" teszi lehetővé a pincetérbe való lejutást. Az itt elhelyezett lépcső (12) a keskenyebb utca porticusába fut le, a római úttest szintje alá 90 cm-re süllyesztett nivóra (4). Az in situ (helyén) megmaradé) úttest-tömb felülete 100 m 2 , a (1) járdáé 10 m 2 (3). A keskenyebb utca két sarkánál az úttestet akna szeli át, amelyen kis híd vezet keresztül (5) azon a helyen, ahol a „zebrát" szokás kijelölni. A szélesebb utca úttest-tömbjének egyik végén kis régészeti kiállítás (6), a másik végén - jelenleg kiásatlan területen - az út folytatása a pincepadié) szintjén (2). Ezen a nivón római vendéglő kap helyet (8.9.), valamint a szükséges egészségügyi helyiségek (10). A pince a főtérről is megközelíthető, az üzletházhoz kapcsolt régi házban kialakítandó „külső" vendéglőn át. A téregyüttes váltakozó belmagasságú. (2. kép) Az üzletházból levezető lépcső mellett, az eredeti maradványokból kiegészített oszlopok „előrejelzik" az alant kínálkozó látványosságot. Fé)lül - a földszinten - üvegfalas előtér választja el a merkantil meg a műemléki világot egymástól, ugyanakkor össze is kapcsolja azokat. Az eredeti járdaszintek áldozatul esnek — egy bemutatott szakasz kivételével —, de csupán így nyílt lehetőség a közlekedés zavartalan biztosítására. Az in situ részletek megfelelő „rálátással" tanulmányozhatőak és élvezhetők (1). Az akna fölött átívelő hídról is (2), és a vendéglő felől is (3), a boltozott csatorna metszete teljes egészében látható, az utóbbi helyről bele is lehet menni, mivel az űrmérete embermagasságú. A tárgyi maradványokat kiegészítő eszközök értelmezik (3. kép), a kiállítás hangsúlyosan a középkori réteggel foglalkozik, mivel ezt fel kellett áldozni, amit az tett „elviselhetővé", hogy a lakóháztöredékek dokumentatív értékűek ugyan, de anyagukban, formájukban és állagukban szerények voltak. (1) S a savariai hagyományokat követve, e „sala terrena"-ban az. antik város falra pingált utcaképe nyit távlatokat az elképzelt múltba. (2). 3. kép Muzeologiai és „élményeztető" kiegészítések 1. kiállítótér 2. grisaille