Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Pereházy Károly: A debreceni kovácsoltvas-művesség félévszázadának (1890-1940) jelesebb mesterei

után a Mezei-Széles és Kuharek nyíregyházi cég alkalmazta. Ez időben építették át az Arany Bika Szállót, ennek műlakatos munkáin dolgozott. Posta István a művészi kovácsolásban kívánt nagyobb gyakorlatot szerezni, ezért 1920-ban a fővárosban a Jungfer Gyula Iparművészeti és Fémárugyárban helyezkedett el. Több mint négy esztendőt töltött itt, megtanulta mindazt a technikai és mesterségbeli tudást, amit ez időben Jungferék segédeiktől megköveteltek. Ezzel a gyakorlattal jelentkezett ifj. Piros Bélánál és 1929-ig - önállóságának megszerzéséig - nála dolgozott. Művészi kovácsolású jelentősebb munkái: a debreceni tudományegyetem aulájának világítótestei és erkélyrácsai, a Kossuth utcai ref. templom csillárjai, falikarjai és ajtóveretei, a Szabadság-telepi (volt Nyilas-telep) és a csapókerti ref. templom díszítő vasmunkái, a nyírábrányi r. k. templom szentélyrekesztő rácsa. Több ízben részt vett a Tiszántúli Ipari és Kereskedelmi Árúmintavásár kiállításán. 1972-ben nyugdíjba vonult

40 és 1980. április 17-én hunyt el.

46 Az itt bemutatott mesterek váltakozó művészi színvonalon művelték a vasművességet, munkáik ugyan nem emelték őket a legnagyobbak közé, de a mesterségbeli felkészültség mindegyikük sajátja volt. Formaképzésüket a historizáló eklektika, majd a szecesszió határozta meg, és amikor a két világháború között a szecesszió sikert már nem aratott, ismét a barokk sémák kötötték meg kezüket, irányították kalapácsukat. A mesterek egyike-másika egyenrangú alkotóként járult hozzá az épületek megjelenéséhez, a funkcionális követelmények kielégítéséhez és beleszólt a városkép kialakításába. Ám nemcsak az épületek adtak teret mesterségüknek és művészetüknek, a tárgyi kultúrában, az iparművészeti használati tárgyak készítésében is szerepet vállaltak. A korszak eklektikája igen kedvezett a bőséges részletezésnek, egészen az aprólékosságig, éltek is ezzel a mesterek, gazdagí5. kép Túldíszített karos gyertyatartók a 19. sz. végéről. Balról id. Piros Béla, középen Arkav Sándor, jobbról Hegedűs Géza munkája