Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Vízy Lázló: A Fővárosi Bíróság épülete és a Feszty-képek

Deák Ferenc előterjeszti a büntetőtörvény javaslatot (7. kép) ,A ••• kép történeti alakok csoportja. Deák Ferencz 1842-ben az országgyűlés bizottságának előterjeszti a büntető törvényjavaslatot. A bizottság tagjai: b. Eötvös József, Klauzál Gábor, Bezerédj László, Szalay László, Szemere Bertalan és Pulszky Ferencz. Csak az utolsó él még közülök. A király, mikor e képeket nézte, rögtön felismerte Deákot, élénken kérdezősködött a képről és Szilágyi igazságügyminiszter magyarázta meg neki, hogy kik ezek az alakok. A jelenet színhelye egyszerű szoba, közepén zöld asztal, székek, hátul könyves szekrény. A festő itt kifejező csoportra és találó arczképekre törekedett." Eötvös József (1813-1871): író, költő, reformpolitikus, államférfi, a magyar realista regényírás egyik első nagy mestere, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1848-ban és a Kiegyezéskor miniszter. Klauzál Gábor (1804-1866): Politikus, ügyvéd, miniszter. Deák Ferenc híve, Csongrád vármegye követeként a reformellenzék tagja. A Batthyány-kormány földművelés-ipar és kereskedelemügyi minisztere. Megemlítjük, hogy a születését jelző emléktábla a Budapesti Városháza, egykori kórház II. emeletén látható. Bezerédj István (1796-1856): Reformpolitikus. Jogi tanulmányai után Tolna vármegyébe költözött, ahol a liberális reformellenzék egyik megszervezője volt. Az első nemes földesúr, aki 1836 után jobbágyaival örökváltsági szerződést kötött. Szalay László (1813-1864): Történetíró, reformpolitikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára (1861). A pesti egyetem jogi és bölcsészeti karát végezte. Tanulmányai után joggyakornok Kölcsey Ferencnél. 1840-ben a büntetőtörvénykönyv kidolgozására kiküldött országos választmány jegyzője. 1861ben Pest város országgyűlési képviselője volt. Szemere Bertalan (1812-1869): Politikus, miniszter, miniszterelnök, író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az országgyűlési ifjúság tagjaként a szabadelvű reformok híve, a Batthyány-kormány belügyminisztere, később az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja. 1849. május 2-től miniszterelnök és belügyminiszter. Nevéhez fűződik Budapest közigazgatási egyesítésének rendelete (1849. június 24.) Pulszky Ferenc (1814-1897): Politikus, régész, művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A reformkori országgyűlések ifjúsági mozgalmával indult pályája, 1848-ban pénzügyi államtitkár Kossuth mellett. A Kiegyezés idején Deák politikájához csatlakozott. A képzőművészeti társulat és a régészeti társulat elnöke volt. Egyik alapítója a Petőfi Társaságnak. Feszty Árpád történeti tárgyú képeinek témájául nem allegorikus alakokat, hanem a magyar történelem és jogtörténet jellegzetes eseményeit, alakjait állítja elénk, történeti visszaemlékezéseket a legrégibb és az újabb korra. A képek elrendezése ezt a szemléieletet követi. Az elnöki emelvénytől jobbra a régi kor igazságszolgáltatására emlékeztet három kép. Balra ismét három az újabb kort állítja elénk. Ez a kép az, amelynek büntető jogtörténeti jelentősége máig érvényes és hatása alól nem vonhatjuk ki magunkat, elvét érvényre juttatni a modern jogállamnak is feladata. 1843-ban az országgyűlés bizottsága előterjeszti a büntető törvénykönyv javaslatot. A tervezet egyaránt rendelkezett nemesre és nem nemesre; sőt az egyháziakra is (akik ezentúl csak az egyházi fegyelem tekintetében tartoznak a kánonjog alá). A korszak e jelentős liberális szellemű és magas jogászi színvonalú alkotása egyaránt szabályozni kívánta a büntetendő cselekményeket („Nulla crimen sine