Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Sisa József: A mikosdpusztai Mikos-kastély

14. Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár: Fond 67/104. (Erre az adatra Centième Wühelmb Gizella hívta fel a figyelmemet, amiért köszönetemet fejezem ki.) 15. Burkon László: Élet a kastélyokban. Vas Népe XXIX. 183. sz. - 1984. aug. 5. p. 5. A cikk Horváth Béla akkor 85 éves mikosszéplaki lakos visszaemlékezéseire alapszik, aki szüleitől és nagyszüleitől szerezte értesüléseit. Megjegyzendő, hogy 1873-ban az apa és fia közötti kapcsolat kifejezetten rossz volt, és Mikos János a franciaországi Terney-ben lakott. (Vas megyei Levéltár: XIII. 24. Mikos család levéltára VI. kútfő.) 16. Személyével kapcsolatban még egy dologra ki kell térni. A német nyelvterületen a 19. században kedvelt figura volt Mikosch, a magyar tréfacsináló. Magyarországon sokan gondolják, hogy személye azonos volt Mikos Edével. A valóságban azonban erről nincs szó. Mikszáth Kálmán szerint „Mikosch", aki előbb a bajor választófejedelem, majd I. Ferenc császár udvari bolondja volt, eredetileg az Akli Miklós nevet viselte és elírás útján „jutott hozzá" később ismertté váló nevéhez. (Mikszáth Kálmán: Akli Mikk'js cs. kir. udvari mulattató története. Bp. 1984. 5.) A német tréfagyűjtemény szerint „'Mikosch' ist eine durch mündliche Ueberlieferung populär gewordene Figur". [Mikosch, der ungarische Witzbold. Lustige Anekdoten aus seinem Leben. 14. Aufl. Berlin, 1893. I. köt. III. 1 17. Vas megyei Levéltár: XIII. 24. Mikos család levéltára. Ezen belül eredménytelenül néztem át az I., a VI. és a VII. kútfőt; közülük az utóbbi tartalmazza Mikos Ede 1850-1870 közötti vegyes iratait és levelezését. 18. Vasmegyei Lapok 1867-1895. 19. Magyar Országos Levéltár: S 78. Kataszteri térképek 263. Téka. Mikosszéplak 1857. 20. A mikosdi kastély (Zala- és Vasvármegye határszélén). Vasárnapi Újság XIII. 39. sz. - 1866. szept. 23. p. 469. (a teljes szöveg pp. 468-469), kép a 469. oldalon. A Vasárnapi Újság szövegét némileg rövidítve és képét megcsonkítva közli Nagy Miklós: Magyarország képekben. Bp. 1870. Második rész 280., kép 279. 21. U. o. 22. Műemlékvédelem XXI. (1977) 173. 23. Komárik Dénes: A gótizáló romantika építészete Magyarországon. Építés- Építészettudomány XIV. (1982) 314. 24. Burkon 15. sz. jegyz. i. m. 25. Vas megyei Levéltár: XIII. 24. Mikos család levéltára VI. kútfő. 26. A témáról szóló könyvek közül az egyik legrészletesebb T. Davis: The Gothick Taste. Rutherford — Madison — Teaneck 1975. 27. A korszak közép-európai kastélyépítészetéről lásd R. Wagner-Rieger - W. Kauser (szerk.): Historismus und Schloßbau. München 1975. 28. A'. E. Mummenhoff: Wasserburgen in Westfalen. 3. Ed. II. n., 1968. 61., 128. sz. kép. 29. Komárik Dénes: A romantikus kastélyépítés/et kezdetei Magyarországon. Építés- Építészettudomány VII. (1975) 431-451. 30. Sisa József: A vépi volt Erdödy-kastély Vas megyében. Műemlékvédelem XXI. (1977) 170-172. 31. Sisa József: Adalékok a magyarországi romantikus kastélyépítészetéhez. Ars Hungarica VIII. (1980) 115-116. 32. K. Eggert és mások: Landhaus und Villa in Niederösterreich 1840-1814. Wien-Köln-Graz. 1982. 33. A kastély két világháború közötti elrendezését Gerő László vázlatrajzot mellékelve levélben írta le Komárik Dénesnek, 1977. III. 20-án. (A levél rendelkezésemre bocsátásáért Komárik Dénesnek mondok köszönetet.) Bizonyosnak tekinthető, hogy a termek elrendezése lényegében megegyezett az építés korabelivel. 34. Sisa József: Kastélyépítészet Magyarországon Ybl Miklós korában. In: Ybl Miklós építész 18141891. A Hild-Ybl Alapítvány kiállítás katalógusa, Bp. 1991. 141-149. 35. Lásd a fényképet Dr. Sziklay János és Dr. Borovszky Samu (szerk.): Vasvármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Bp. 1898. 66. 36. Lásd 12. jegyz. 37. Vas megyei Levéltár: XIII. 24. Mikos család levéltára VI. kútfő. 38. U.o. 39. U.o. I. kútfő 3. fasciculus. Mikos Ede (1841-1907 előtt) a maga korának különös figurája volt. ,,[É]lénk részt vett a gazdasági mozgalmakban." Indult a rumi kerületben szabadelvű párti programmal, de alulmaradt, s így a cenzus alapján a főrendiház, tagja lett. Meggyőződéses spiritiszta volt, ő indította az első magyar spiritiszta újságot, a Rejtelmes Világot. (1897-1901). A család történetének érdekes színfoltja, hog}' Mikos János egyik húga, Gizella 1871-ben Salvator Yturbide, Miksa mexikói császár fogadott fia felesége lett. (Szinnyei 10. jegyz. i.m. 1365-1366. hasáb; A főrendiház évkönyve. III. Szerk. Szerencs János. Bp. 1907. 548.) 40. Vas megyei Levéltár: XIII. 24. Mikos család levéltára I. kútfő 3. fasciculus.