Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Sisa József: A mikosdpusztai Mikos-kastély

Még egy fontos megjegyzés a kastély külsejével kapcsolatban. Mikos Edének a korábban említett, 1869-ből származó arcképe Than Mórtól megörökíti a kastélynak nemcsak az építészeti részleteit, hanem színezését is

36

, ami a maga nemében ritka dokumentum ebből a korból. Ezek szerint az épület falait eredetileg egységesen szürkés festés borította. Az 1870-es években a Mikos-családban a kastélyra nézve is jelentős események következtek be. Bár Mikos Ede gondos neveléssel gyarapító tevékenységének folytatóját akarta János fiában megteremteni, a fiú nem váltotta be az atyai reményeket. 1871-ben a báró kénytelennek látta bírósághoz folyamodni, hogy pazarló fia ellen „nyilvános zárt" rendeljen el. 1873. szeptemben 6-án Mikos Ede báró örökre lehunyta szemét. Az akkor a franciaországi Terney-ben élő Mikos János meghatalmazottja útján levélben értesítette az érintetteket, miszerint belenyugszik, hogy édesapja végrendeletileg kitagadta őt.

38 A nyilatkozat ellenére valójában egyáltalán nem tett le arról, hogy Mikosdpuszta ura legyen. Miután 1879. október 15-én édesanyjával és két húgával pótegyességet, illetve örökösödési szerződést kötött, a kastély és az uradalom a tulajdonába került.

39 Mikos János pénzügyei a pótegyesség és örökösödési szerződés életbelépése után is meglehetősen ziláltak lehettek. Ennek bizonyítéka az a furcsa adásvételi szerződés, amelynek értelmében 1881. október 19-én a „kastélyt udvart s kertet az udvarbéli kápolna kivételével", valamint a hozzá tartozó „birtokrészeket" szinte nevetségesen kis összegért, 3000 osztrák forintért és tíz királyi aranyért eladja Páski Simon és Rosenthal Ignác széplaki lakosoknak.

40 Itt nyilvánvalóan valamilyen manipulációról van szó, hiszen egy évtizedig továbbra is Mikos János a kastély ura. Az idézett dokumentum viszont az első utalás a kápolnára: ennek értelmében a déli szárnytól nyugatra eső kápolna épülete és a kastély közé ékelt pálmaház 1881-ben már állt.

41 A kápolna csúcsíves architektúrája révén stílusát tekintve valamelyest eltér a kastélytól, ami az időközben bekövetkezett kisebb stílusváltozásnak általában és az építmény rendeltetésének speciálisan egyaránt betudható. Felépítéséhez további földmunkával a domboldalban helyet kellett vágni; lehetséges, hogy a támfal ma látható, egységes kialakítású mellvédje és a belső udvarba vezető kapu pillérei is ekkor készültek. Biztosan Mikos János birtoklásának idején - a címer feletti koronán látható évszám szerint 1888-ban - készült a nagy ebédlő óriási, oltárépítményszerű tálalószekrénye, valamint a lépcsőházi tükör; mindkettőn ott látható az összefonódó „MJ" monogram is. 1891-ből származik a híradás, amely először tudósít arról, miszerint a birtok „a jótékonyságáról ismert Zierer Vilmos dúsgazdag bécsi bankár birtokába ment át."

42 Tőle fia, Zierer Ernő, majd Zierer Hubert és János örökölte.

43 A kastély berendezése méltó volt az építészeti kialakítás magas színvonalához.

44 „Berendezése pazar fényű és építőjének nagy műizlésére vall" - írja róla a Borovszky-féle megyei monográfia. „Drága faragott bútorai, nagyértékű régi és újabb festményei egész vagyont képviselnek. Faragott szárnyajtóinak minden egyes kilincse külön mintázott szobrászati munka."

40 Gerő Lászlónak a két világháború közötti korszakot megelevenítő elbeszélése szerint a termek padozatát táblás parketta alkotta, a falakat szövettapéta borította.

46 A kastély műszaki felszerelése kiváló volt: az áramot saját áramfejlesztő telepről kapta, és angol gyártmányú vízvezetékhálózat és központi fűtés szolgálta az ott lakók kényelmét. A pálmaházban kis szökőkút csobogott. Az épület enteriőrjéről 1929-ben készült négy fotó képi dokumentumai az imént mondottaknak, és annak, hogv a bútorzat a két világháború között meglehetősen vegyes stílust képviselt.

47 Mint korábban említettük, a mai park helyén eredetileg erdő terült el; a domb