Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)
Sisa József: A mikosdpusztai Mikos-kastély
Az első „castellated" stílusú kastélyok Magyarországon az 1840-es években készülnek, mint az oroszvári Zichy-Ferraris-kastély (F. Beer, 1841-1844) és a nagyugróci Keglevich-kastély (A. Pichl, 1844-50). 29 Nem sokkal követte őket egy Vas megyei épület, a vépi Erdödy-kastély (J. Romano, 1846-47). 30 Mindhárom felsorolt kastély esetében régi, meglévő épület kisebb vagy nagyobb mértékű átépítéséről van szó. Az említett kastélyok és néhány hasonló formában épült villa képviseli a magyarországi romantikus-historizáló kastélyépítészet első hullámát, amelyet 1850 után követ a második. Ennek az egyik legnagyobb szabású és legigényesebb architektúrájú emléke a vizsgált mikosdpusztai kastély, amely - mint korábban szó esett róla - a „castellated" és a „cottage" - modor sajátos keverékét mutatja. Igen figyelemre méltó, hogy a tárgyalt kastéllyal egy időben és attól nem messze - a Szombathely melletti Bogáton - a Festeúcs-család már egy tisztán „cottage"-stílusú kastélyt építtet, tudomásunk szerint a maga nemében a legnagyobbat az országban. 31 Mindkét kastély már teljesen új, tehát nem átalakítás nyomán létrejött épület. Az ismét felsorolt és a korszak magyar kastélyépítészetében kulcsszerepet játszó épületeket mind bécsi építész tervezte - kivéve talán a bogáti kastélyt, melynek tervezője ismeretlen. Ez éppúgy jelzi az örökös tartományok Nyugat-Magyarországra kifejtett, az építészeti divatot diktáló hatását, mint a magyar építészek időleges - valószínűleg kompetencia híján bekövetkező - háttérbe szorulását. Hogy pontosan ki volt a mikosdpusztai kastély bécsi tervezője, sajnos csak spekuláció tárgya lehet. Felmerülhet a Magyarországon dokumentáltan működők neve, mint Franz Beer vagy Johann Romano, de nincs okunk kizárni olyan, az ötvenes években hasonló stílusú vidéki lakokat tervező építészek szerzőségének a lehetőségét sem, mint August Sicardsburg, Carl Hasenauer, vagy a kevésbé ismert Otto Thienemann. 32 A kastély alaprajzi elrendezése a kortárs kastélyépítészetben modernnek számító megoldást követ. (3. kép) A reprezentatív termek egy csoportban, az épület déli felében, ezen belül is elsősorban a földszinten összpontosulnak. Közülük a legnagyobb a lépcsőház, amely központja és mintegy térszervezője az egész kastélynak. Tágas tere, háromkarú, széles falépcsője, míves mozaik padozata a kastély igazi díszcsarnokává avatja. (4. kép) Hozzá csatlakozik a földszinten a nagy és a kis ebédlő, a biliárdszoba és a dohányzó, valamint az emeleten a szalon és a könyvtár. 33 Ezen rész emeletének nyugati oldalán voltak ugyan lakó- illetve vendégszobák is, de a hasonló helyiségek többsége a lépcsőházból északra nyíló földszinti és emeleti folyosó mentén, annak keleti oldalán helyezkedett el. Ezt a folyosórészt nagy, üveges ajtó választja el a lépcsőház terétől, de hasonló ajtó következik a folyosón ott is, ahol a lakó- és vendégszobákat a személyzet (és bizonyára a gyermekek) egykori szobái váltják fel. Ezen helyiségek belmagassága kisebb, mint a többieké, úgyhogy az emeleten a folyosón észak felé haladva a személyzeti szakaszt elérve néhány lépcsőfokkal alá kell ereszkedni. Ilyen formán az épület három, egymástól jól elkülöníthető részre tagolódik: reprezentatív termek; lakó- és vendégszobák; a személyzet szobái. Ezenkívül külön egységet alkot a tágas, jól megvilágított és szellőzött alagsor, amely az újabb 19. századi gyakorlat szerint 34 a kastély „infrastruktúráját" alkotta; a személyzet többségének lakhelyét, műhelyeket, kazánházat, és eredetileg - a nagy ebédlő alatt - nyilván a konyhát foglalta magába. (Az utóbbiból felvezető étellift helye a tálalóban megtalálható.) Az imént vázolt alaprajzi és funkcionális elrendezés igencsak differenciált és specializált, és gyökeresen különbözik a 19. század első felében létező, viszonylag tagolatlan, sokszor enfilade-os elrendezésű kastély alaprajztól. Mai ismereteink szerint ebből a szempontból a mikosdpusztai kastély a maga nemében az egyik első épület Magyarországon.
