Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Vukov Konstantin: Kelet-Magyarország és Kárpátalja egyházi faépítészetének kapcsolatai

pott piros színű, a VÁÉV-BRAMAC által gyártott, téglaméretű burkolólapból. A szentély szintjét megtartva, az emelt területet megnagyítottuk, hogy a megújított liturgia szerinti berendezés kényelmesen elhelyezhető legyen. A lépcső szegélyét fagerendával zártuk le. A szentélyben a barokk oltárt megtartottuk pasztoforiumként. A diadalív helyén előkerült gerendafészkekbe új, nagyméretű fagerendát, erre feszületet helyeztünk. Alatta áll az új szembemiséző faoltár. Mivel a barokk szószék a hajó északkeleti sarkán csak pár lépcsőfokkal emelkedik a szentélyszint fölé, ambóként a restaurált szószék használatát terveztük. A barokk padok anyaga a talajnedvesség miatt erősen megrongálódott. A véglapokat megtartva és restaurálva új ülő- és hátlapokat építettünk be, a korábbi két padsor helyett, középen egy szélesebb padsort helyezve el. A tervezés során a legnagyobb gondot a sekrestye helyreállítása okozta. Az aránytalan tömegű, csúnya toldalékot épp azon a helyen ragasztották a középkori tömeghez, ahol a legkevésbé előnyös bármilyen hozzáépítés. Helyzeténél fogva éppen ez a templom megközelítésének fő iránya is. Azt mégis el kellett fogadnunk, hogy a sekrestye funkcionálisan nélkülözhetetlen, főként azért, mert a községben plébánia nincs. így nem tehettünk mást, mint tervbevettük felújítását, aránytalanságát egy tetőátalakítással kissé javítva. A kivitelezés megkezdése után következett be az a szerencsésnek nevezhető fordulat, hogy az északi kápolna ajtaja és alapfalai teljes mértékben előkerültek. Az alapfalak felhasználásával új sekrestyét terveztünk a templom északi oldalán, amely a csúcsíves kcrzépkori ajtón át kapcsolódik a templomtérhez. Szélfogón és magán a sekrestyén kívül az építmény nyugati végében egy kis mosdé)-wc helyiséget is kialakítottunk, amelyre éppen a helyi plébánia fent említett hiánya miatt volt szükség. (5. kép) Természetes, hogy az új épületrész készítésével egyidejűleg a déli toldalékot elbontottuk, így teljes valójában tárva fel a középkori kis templom legfontosabb nézetét. Ezt most már nem zavarja az sem, hogy a templomkert századeleji vasrácsos kerítését (rendbehozva) meghagytuk. 5. kép A lovasi templom alaprajza