Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Póczy Klára: Az aquincumi katonai amfiteátrum műemléki helyreállítása Óbuda városrendezési tervének forrásaként

6. kép Légifelvétel az óbudai katonai amfiteátrumról A helyreállítás a két világháború közötti időszak egyik legkorszerűbb műemlékvédelmi munkája volt, és a rom városképbe illesztésének ma is az egyik legjobb példája. (4., 5., 6. kép) Kár, hogy a teljes megvalósítását, a környező terep rendezését a közbejött háború megakadályozta, és a városrendezés eszközeivel tervezett jobb érvényesítésére sem kerülhetett sor, pedig mindjárt az amfiteátrum helyreállítása nyomán felmerült a már elkészült óbudai városrendezési terv módosítása. A városrendezők ugyanis arra törekedtek, hogy az. elavult házsorok (közlekedési okokból) amúgy is szükséges bontásait kihasználva - pl. a Majláth u., Miklé>s u. stb. régi nyomvonalán, a római épületeket is bekapcsolják az új városképbe. A példakép Róma, az 1930 körül kialakított Via delV Impero, későbbi Via dei Fori Imperiali, ahol zsúfolt lakónegyed felszámolásával, hatalmas méretű bontásokkal kiszabadították az. ókori császárfórumokat. A cél az volt, hogy az új Olaszország fővárosának a szívében helyet kaphasson a kétezer éves múlt. Róma városrendezési elképzeléseihez egészen hasonló javaslatot tett Olgyay Viktor és Aladár építész-páros. (7., 8., 9. kép) Tervük indoklása az Olasz Szemlében jelent meg 1942-ben, idézetünk ebből a cikkből való: „Óbuda újrarendezésénél a bontási terület, a történelmi leletek gazdag tárháza szinte kötelezőleg írja nekünk elő, hogy gondoskodjunk térbeli megemlékezésükről az új várostervbe való szerves beiktatással. Ezt a célt szolgálná a Via Antiqua, mely az új aquincumi városkép legjellemzőbb témáit és megmaradt műemlékeit foglalná egybe a régi város sarokpontjaival az északi aquincumi és a déli királyhegyi amphitheatrummal, mint végpontokkal és a két városrészt összefogó aquaeductus útvonalával, mint összeköttetéssel."

10 A városrendezési pályázaton első díjat nyert terv előnyeit, a zsűri hivatalos indoklását Kismarty Lechner Jenő foglalta össze; ,A rendezés elgondolása az, hogy a Bécsi út meghosszabbítása egyenest a katonai város amphitheatrumának tengelyébe lut. Itt levegős térré bővül, majd 35 m szélesen, s több mint 4 km hosszúság-