Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

M. Kozák Éva: A nagygeresdi rk. templom

Történeti adatok A honfoglalást követően e vidéken a Ják nemzetség birtokai feküdtek. A főág földjei Sárvártól északra, Jakfa vidékén helyezkedtek el. A nemzetség Rába balparti főága a 13. században már sok ágra szakadt. A Nagygeresdhez közel fekvő Ládony falu 1204-ben a Ják nemzetség birtokai közé tartozott. Elképzelhető, hogy ez Nagygeresdre is vonatkoztatható. Geresd falu, Gueruzt alakban 1260-ban szerepel okleveles anyagban.

2 A Geresdy család nevével viszont 1270-ben találkozunk írásos feljegyzésben. Tudniillik a Ják nemzetség egyik tagja Kopasz 1250 táján fiúörökös nélkül hunyt el. Az egyik leányát 1270-ben Geresdy Szuna vette feleségül.

3 A 14. századi oklevelekben birtokügyletek kapcsán nyerünk adatokat a birtokos családokról. A templomra vonatkozóan azonban semmi adat ebből az időből nem maradt fent. A 14. században a falu több településre bomlott szét. Zsunyageresd 1398-ban szerepel okleveles feljegyzésben. A felosztódás a következő században tovább folytatódott. Az oklevelekben 1405

4 1469-ben Kysgeresd, majd 1429-, 1460-ban János Geresd neve tűnik fel.

5 Az első utalás a középkori templomra vonatkozóan 1420-ból maradt fent, László nevű geresdi plébánost említik.

6 Avasvári káptalan előtt 1460-ban Tejédi Imre győri- és szombathelyi várnagyJánosgeresd és Zsunyageresd nevű birtokait Kanizsai Miklósnak és Lászlónak 400 arany forintért eladja.^ Guthi Ország Mihály nádor 1469. február 18-án a geresdi birtokot három részre Unyomi Balkó István fia László, Laki Kaczor János fia György és Vági Gerard fia Miklós között felosztotta. Egyébként a felosztott 24 hold földbirtok, Geresdi Antal 11a Mihály után maradt, aki feltehetően fiúörökös nélkül halt meg.

8 Geresd község, Kanizsai Orsolya révén a Nádasdy birtok részévé vált. Férjének, Nádasdy Tamásnak 1550-ben innen írt levelet.

9 A geresdi plébánost még 1509 május 25-én említik név nélkül.

10 A 16. század első felében, a megye leghatalmasabb földesura Nádasdy Tamás. A sárvári uradalmában a kor híres reformátorai tartózkodtak Sylvester János, Dévai János, Szegedi Máté stb. A birtokain a reformáció 1535-ben kezdődött el. A nádor fia, Ferenc már protestáns szellemben nőtt fel. Apja 1562-ben bekövetkezett halálát követően az ő nevéhez fűződik az új egyházi szervezet kiépítése. Az első dunántúli egyházkerület megalapítója, amelynek püspöke Szegedi Máté lesz. Sopron és Sárvár mellett Csepreg is a protestantizmus egyik szellemi központjává válik. Már 1554-ben feltűntek az evangélikus prédikátorok.

11 Nagygeresd közel feküdt Csepreghez, a Nádasdyak sárvári uradalmához tartozott. Lehetséges, hogy a falu lakói már korán csatlakoztak a reformációhoz, viszont 1630-ból erről tényszerű adat maradt fenn. A faluhoz tartozott ekkor Kisgeresd, Jánosíá, Csáford is.

12 A hívők még 1673-ban is fenntartották a lutheránus eklézsiát, de ezt követően már nehéz idők következtek. A geresdi templommal foglalkozó első fennmaradt feljegyzés az 1695-ből származó esperesi jegyzőkönyv. A templomban ekkor is még a lutheránusok tartják istentiszteleteiket. A jegyzőkönyv említi a templom tornyát és temetőjét.

13 Számos fontos, értékes feljegyzést őriztek meg számunkra az 1697-től fenntmaradt Canonica Visitatiók. A lutheránusok használatában lévő templomról az 1679. évi visitatió már részletesebb leírást őrzött meg. Szt. István tiszteletére szentelték fel. A szentélye boltozott, hajója síkmennyezetes volt. Rossz állapotban lévő kő tornyában egy harang függött. A kórusa kőből épült. A temetőjét körülvevő fal igen