Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)
Valter Ilona: „Népi” építészeti emlék a román korból: a dobronhegyi Ilona kápolna
dései ügyében. Véleménye szerint a nagy repedéseket már sikerült megfogni a vonóvasakkal a barokk helyreállításkor, és most a repedések kiékelését és megerősítésétjavasolta. Mindkettő megtörtént. A déli hajófal és a szentély déli felének felső része kivételével szinte teljesen épen megmaradt a román templom, így a helyreállítás a lefaragott lizénák bemutatásával, és a szentély keleti ablakának kibontásával azt hangsúlyozta. Ugyanakkor megtartottuk az épület barokk jegyeit: a torony nyugati falán a csúcsíves párkány alatt a barokk tojásfüzért, alatta a kerek plasztikus díszt, valamint a déli hajó és szentély déli ablakának barokk keretét. Barokk párkány fogja össze a homlokzatot, és jelölve van a szentély barokk felmagasítása is. A belsőben bemutattuk a román fali fülkéket. Egységes fehér festést kapott a belső és egyszerű új szembemiséző oltárt. A dobronhegyi kis román stílusú templom számos részletével kapcsolódik ahhoz a késő román téglaépítészeti körhöz, amelynek nagyszámú képviselője maradt fenn Vas és Zala, valamint Somogy megyében. E templomokat összekapcsolja az építőanyagon kívül az alapozási mód (döngölt agyagba rakott tégla), az alaprajz és díszítésmód hasonlósága. Az 1230-as évektől az 1260-as évek végéig készültek, úgy, hogy az építőmesterek faluról-falura menve építették épületeiket. Az alaprajz hasonló: a négyszögű (rendszerint téglalap alakú) hajóhoz félköríves apszis tartozik, az ismert 54 templomból 40-nél. Négy templomnál patkóívű a szentély, néhány esetben egyeneszáródású. Igen különböző méretűek ezek az épületek. 27 A dobronhegyi kápolna e templomok közül a legkisebb. (6. kép 1.) A hajó belső mérete 4x4 m, azaz 16m 2 , ami egy közepes nagyságú szobának felel meg. Érdekessége az alaprajznak, hogy a hajó négyzet alakú. Ehhez hasonló alaprajza van a Kisbucsa mellett (Zala megye) kiásott, hajdani Szenttamás falu temploma hajójának (6. kép 2.), ahol a majdnem négyzetes hajóhoz (belül négyzetes, kívül az alapfalak egyenetlensége miatt a nyugati fal keskenyebb) patkóíves, aránytalanul nagy szentély tartozik. 28 Téglalapalakú hajója van, de méretében közel áll a dobronhegyi kápolnához, és abban is hasonlít, hogy ilyen kis méretek mellett tornya is van nyugaton a Pusztaederics-Szomácspusztai kápolnának. (6. kép 3.) Ez a templom a török időkben elpusztult középkori Szompács falu plébániatemploma volt. Most egy domb tetején, ma már nem használt temetőben áll. (7. kép) 1985-ben külső tatarozást megelőzően falkutatást végeztünk a templom külső falain. E kutatás során kiderült, hog)' a nyugati torony a tetőig eredeti, azaz román kori, csak a felső ikerablakait alakították át. A hajó déli fala középen és a szentélyfalak a lábazattól kezdve újjáépültek az 1755-ös barokk helyreállításkor. 29 Az északi hajófal eredeti, és itt megtaláltuk a falat díszítő lizénák lefaragott nyomát. A torony északi ablakába helyezve, másodlagos felhasználásban egy emberfejes vállkövet bontottunk körül, amelynek legközelebbi analógiája a burgenlandi Deutsch-Schützen-i Szent Márton kápolna ikerablakához tartozó emberfejes vállkő. 30 Az e téglatemplomok körébe tartozó kisméretű, torony nélküli templomok közül a döröskei (Vas megye) - (6. kép 4.), a búcsúszentlászlói (Zala megye) - (6. kép 5.) és a Kehida (Zala megye) határában a temetőben lévő kis kápolna, az ún. Deák sírbolt (6. kép 6.) kapcsolható ide, ahol a széles ívű, a hajóhoz tagolt diadalívvel kapcsolódó szentély formája hasonlít a dobronhegyi kápolna szentélyéhez. E kápolna tornya lapos hasáb téglalap alakú keresztmetszettel. Keleti oldalával a nyugati hajófalra támaszkodik, a nyugatival a homlokzat elé lép. Félköríves nyílása mögött a toronyaljon egyben a belső tér előcsarnokául is szolgál. E toronyhoz teljesen hasonló a ma Zalaegerszeghez tartozó hajdani Andráshida község Mindszentek tiszteletére szentelt templomának tornya. A karcsú, hasáb
