Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Valter Ilona: „Népi” építészeti emlék a román korból: a dobronhegyi Ilona kápolna

vakolatok rétegsora. Legfelül újkori vakolatréteg volt, szürke színű, homokkal kevert, vastag. Végig követhető volt a templomon, ez. fedte a déli ablakok vasrácsát is. Ebből volt kialakítva az ívsor felső rétege. E vakolatréteg alatt fehér színű festés volt az agyagos, sárga színű barokk habarcson. Ebből készült az ívsor alatti, gömbben végződő dísz. Jól látszott az ívsor eredeti szerkezete: két megfaragott téglából készült az ívsort elválasztó pálcika, amely egyenesen végződött. A román kori habarcs erősen meszes, vörös színű, téglaporral kevert. Középen, a kapu fölött plasztikus kerek dísz van a tornyon, vakolatból kialakítva. A többszörösen tagolt plasztikus dísz felső része az 1938. évi tatarozásból származó szürke habarcsból készült. Ez alatt kivehető volt az ugyancsak köralakú barokk dísz, amely fehér és nagyobb volt a későbbinél. Az ívsor közepétől kezdődően mintegy 2 ujjnyi vastag repedés húzódott a torony nyugati falán és egészen a kapu feletti barokk betoldásig tartott. A barokk helyreállításkor a kerek dísz alá egy vízszintes vonóvasat helyeztek a falba, ezzel igyekeztek megfogni a repedést. A kutatás előtt is feltűnt, hogy a nyugati bejárat nyomott kosáríves, nem olyan, mint egy román félköríves nyílás. Kutatás után kiderült, hogy a kapu a boltozat indításáig eredeti, két sor tégla van a boltozat indításából. A boltozat többi része a barokk helyreállításkor készült, amikor a nagyméretű repedés, vagy a kapu boltozatának hiánya miatt betoldottak a falba. A hajóba nyíló ajtó felső íve szintén barokk. A kapu környékén több helyen megmaradt a téglán vékony rétegben a világos sárgás-vörös színű románkori vakolat, amely téglaporral kevert. A kapu két oldala 90 cm magasságig elszedett. A déli homlokzatról több helyen lejött a szürke színű 1938-ból származó vakolat. Alatta néhány helyen megmaradt a fehér színű barokk vakolat, amely az ablakot 10 cm szélességben keretezte. A déli hajófalat két oldalt széles lizéna keretezi. A falmező közepét három 20 cm széles lizéna díszítette, melyeket a barokk helyreállításkor lefaragtak. Az egyetlen déli ablakot - a román korban a hajót ez világította - a barokk újjáépítéskor nagyobbították. A lizénák az ablak fele magasságáig megmaradtak a déli fal nyugati részén, és ez világosan mutatta, hogy ott még egy ablak nem volt a román korban. Mivel a román hajó középen csak az ablak közepéig maradt meg, a párkány értelemszerűen barokk. Téglaméretek a román falszövetben: 7x18x34,5 cm A szentélyről a kutatás előtt is látszott, hogy az aránytalanul magas fal nem lehet egész magasságában román kori, hiszen a román szentély mindig alacsonyabb, mint a hajó, itt viszont a barokk helyreállításkor felemelték a szentély párkánymagasságát, hogy egy tető alá vehessék a hajót a szentéllyel. A szentély mindkét oldalán a hajónál 60 cm széles lizéna van. Ezután mindkét oldalon teljesen szokatlan módon támpillért látunk, ami elválik a faltól, csak helyenként kötötték be. A támpillérek a barokk helyreállításkor készültek. A falkutatáskor ui. kiderült, hogy a szentély keleti falának közepén repedés húzódik, a megtalált román ablak alatt és felett, egészen a talajig. A barokk helyreállításkor ezt az ablak alatt vonóvassal próbálták megfogni, és e célból készült a két támpillér is a déli és északi oldalra. Az előkerült román ablak rézsűs, tölcséres. Érdekessége, hogy az ablak szélét körben 10 cm szélességben lefaragták, ami mint elszedett keret veszi körbe az ablakot. Megfigyelhető volt, hogy az eredeti román fal az ablak fölött mintegy 80 cm magasságig van meg. A szentélyfalat is 20 cm-es lizénák tagolták, és ezek itt is lefaragott állapotban maradtak fenn a barokk helyreállítás után. (3. kép) A szentélyfal sárgás színű román téglákból készült. Téglaméretek: 6x14x34 cm. A habarcs sárgás színű, erősen meszes. A támpillér barokk téglái élénk vörös színűek, jól égetettek. Az északi hajófalat vastag vakolat borította, amely teljes felületben zöldes volt a mohától. A hajófal szélét itt is széles lizéna keretezi két oldalt (2. kép). A belső me-