Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)
Valter Ilona: „Népi” építészeti emlék a román korból: a dobronhegyi Ilona kápolna
1550-ben Sárkány Benedek elzálogosította Dobron possessiot Ginyotfalvi Segéd Györgynek. 9 1552-ben a dicalis jegyzék 29 portát, 2 üres (déserta) és 2 új telket említ. 10 1566-ban a Dobroni Dabron család tagjai a Zala megyei Dobron possessiobeli egész birtokrészekre új adományt nyertek. 11 1598-ban Dobron faluban Darabos Jánosnak 8 portáját írták össze. 12 Egy 1603-as adat szerint Darabos Gáspár azt vallotta, hogy teljes birtokrészeit Dobron, Teskánd, Bagód és Hagyáros falvakban 300 Ft-ért elzálogosította Törjeki (Toeryek) Gergelynek és örököseinek, az elhagyott dobroni halastóval együtt. 13 Egy 1619-es adat szerint viszont Darabos Gáspár Teskánd, Bagód, és Hagyáros falvakban és Dobron, Csatár prédiumokban lévő részeit Törjéki Györgynek zálogosította el. 14 Itt szerepel először prediumként Dobron. A következőkben megtudjuk, hogy a birtokok azután lettek pusztává, miután 1600-ban a törökök elfoglalták a vidéket védő Kanizsa várát. Darabos Gáspár 1622-ben tudtára adta a vasvári káptalan előtt a Darabos örökösöknek, hogy mogyorósai kastélyát minden tartozékával együtt 1000 magyar forintért elzálogosította feleségének, Hagyrnássy Annának és fiának, Darabos Miklósnak, mert az elmúlt esztendőkben Kanizsa elvesztésekor a rabló török és német hadak minden majorságától megfosztották. 15 Majd újra megismétli szintén 1622-ben: Darabos Gáspár fia, Miklós javára vallja, hogy „tempore turcatus" elpusztultak javai Kanizsa elvesztésekor a törökök által, ezért, hogy a régi állapotok szerint restaurálhassa azokat, 1000 Ft kölcsönt vett feleségétől, Hagyrnássy Annától...Birtokrészeit Dobronok, Teskánd, Bagód, Hagyáros és Csatár falvakban Törjék (Toeryek) Gergelynek 400 Ft-ért elzálogosította. Ha a fia azt visszaváltja, használhatja azokat. A halastó és a malom elpusztult. 16 Darabos Gáspárnak második felesége volt Hagyrnássy Anna, akitől azonban 1591-ben elvált. E második házasságból származott Miklós nevű fia. 17 1690-ben Dobronyt pusztafaluként említik, birtokosnak Sárkány Gábort és Mihályt írják. 18 1700-ban Csányi János eladta Teskánd és Dobron prédiumokban lévő részeit Csányi Lászlónak. 19 1720-ban tanúkihallgatások alkalmával vallják, hogy Pusztadobrony predium a Térjék és Csányi családoké. 20 Az 1730-as években települt újra a falu, de a kis templomtól kb. 2 km-re, a Göcseji dombok között épült fel újra. A falu újabbkori neve Dobronyhegy, és a régi faluhelyen maradt templom patrociniuma Szent Miklósról Szent Ilonára változott az. újabb korban. A templom, mint említettük, 1366-ban szerepel először írott forrásokban. 1421-ben Mihály nevű plébánosát említik. 21 Az 1550-es Visitació szerint Péter a plébánosa, akinek felesége és több fia van. Semmi jó nincs ezen a helyen, és a templom minden szentség nélküli. 22 1 560-ban is Péter a plébános, aki egerszegi presbiter volt. 23 A faluval együtt a templom is elhagyottan állott hosszú ideig. Az 1748-as Canonica Visitació a már újratelepült faluról beszél, amelyben néhány ház áll, a kis kápolna Milej filiája. 24 Az 1755-ös összeírás szerint a templom nem a faluban, hanem mellette, Dobron preidumban (pusztafaluban) áll. A régi kőtemplom földesurai jóvoltából romjaiból újjáépült, fazsindellyel fedett, a szentély boltozott, a hajó táblamennyezetes, három oltára van és szószéke, sedilia nincs, kórusa sincs. Szent Miklós tiszteletére szentelt. A templomban semmilyen egyházi felszerelés nincsen. Mellette fából készült harangtorony áll, haranggal. 25 Az 1777-es és az 181 l-es Visitació is a Szent Miklós tiszteletére szentelt régi
