Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)
Kubinyi András: Egy üzletelő és diplomata várúr Mohács előtt: Ákosházi Sárkány Ambrus
Sárkány beszédét, miszerint nincsenek hárman, akik hozzá hasonlóan szolgáltak volna. Erre a rendek felháborodtak: „Hazudsz, mint egy áruló, ha azt mondod, hogy jobban szolgáltál, mint egy közülünk... jól tudjuk, hogy bőrökkel és marhákkal kereskedtél, és bort mértél ki, mint bármely kocsmáros... és a harmincaddal nehezítetted és nyúztad a szegénységet, vágjátok le az áruló kutyát!" 220 Erre Sárkány elmenekült, utóda Drágfí János lett. A rendek még a birtokait is el akarták kobozni, és Györgyi Bodó Ferencnek adni. 221 Burgio július 11-én éigy tuda, hogy a hatvani országgyűlést Szálkai, Szapolyai vajda és a királyi pár csinálta ki előre, hogy a nádoron, Sárkányon és Várdai Pálon üssenek. 222 Ha ennek az. adatnak hihetünk, akkor ez azt mutatná, hogy egyrészt Szapolyai rossz néven vette a hozzá addig - legalább is a nyilvánosságban - mindig kötődő országbíró önállósulását, másrészt felbomlott a triumvirátus. A rendek vádja azonban nem csak azt mutatja, amit eddig is tudtunk, hogy Sárkány harmincadosi tevékenysége saját magának és nem a kereskedőknek használt, hanem konkrétan utal a legfontosabb magyar kiviteli cikkek kereskedelmében való szerepvállalására is. Feltehetően kereskedő Strohmannok neve alatt üzletelt, ilyen lehetett az említett Gailsam. Üzleti kapcsolatban állott a Fuggerek velencei fiókjával is. 223 A Fugger-kapcsolatok közismertek voltak, ugyanis az 1526 évi Szent György-napi országgyűlésen (amely elcsapta az új nádor Werbőczyt, és visszahelyezte Bátori nádort, de Sárkányt nem!) azzal vádolták a rendek Szálkáit, Várdai Pált, Sárkányt és Thurzót, hogy ők kötötték a Fuggerekkel az országra előnytelen szerződéseket. 224 Sárkány, noha egyik öccsét és két unokatestvérét beléptette a Kalandos szövetségbe, (ld. fenn), nem nyerte vissza hatalmát. Bár nem található egyetlen listán sem, amely a bandériumtartó urakat felsorolja, 1526. június 23-án neki is mozgósítási parancsot küldtek lednicei várába. 225 Azt már láttuk, hogy megjelent, és számoltak is vele, mint a török ellenes harc egyik csapatparancsnokával. Sárkány elesett a mohácsi csatában, miután előtte érdi házában vendégül látta a csatába induló királyt. 226 A csatával kapcsolatban kerülhetett a földbe az ún. kölesdi ezüstkincs, amely amelynek ivóedényein az ő és felesége, Zábláti ZsóFia neve volt bekarcolva. 227 Sárkány személyében egy, a középkori Magyarországon szokatlan életpályát ismertünk meg, aki üzletemberként csinált karriert. Tisztában volt ugyan azzal, hogy a politikai hatalom és befolyás nálunk a váruradalmak birtoklásának következménye, úgy látszik azonban, hogy ő ezeket is árunak tekintette: az időnként kezén levő hat várból (ha Pozsonyt nem számítom) négytől (Atya, Eberhard, Kőszeg és Ónod) megvált, csak Hegyesdet és Lednicet tartotta meg. Ezek az uradalmak nem voltak olyan jelentősek, hogy indokolták volna karrierjét. Ez utóbbi inkább pénzvagyonának, és főként egyéni tehetségének következménye volt. Magyarországon mindig megvolt a lehetőség, hogy egy tehetséges ember megfelelő dörzsöltséggel karriert fusson meg.