Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)
Feld István – Szekér György: A sárospataki Vörös-torony építéstörténetének vázlata
US. 1972., US. 1974., US. 1975., US. 1982., £/«: 1987., valamint a várról három kiadást (1970, 1974, 1979.) is megért vezetője a Corvina Kiadó műemléki sorozatában. 15. Dankó Katalin: A sárospataki castellum kutatása. Castrum Bene 2. (1992) Szerk. Juan Cabello, Bp. 1992. 217-220. 16. Détshy 1966., az idézet: 185. - lit kell megemlíteni a csak egy 1577. évi tanúvallomásból ismert „alsó vár" illetve az 1529-ben említett „pallacium" problémáját. Ezeket Détshy nem azonosította a Vörös-toronnyal, illetve 1987-ben így foglalt állást: „...valószínűleg Pálóczi László unokatestvéreinek 15. századi oklevelekben említett egykori kúriája a mai vár környékén vagy talán éppen az ehhez tartozó Vörös-torony": Détshy 1987. 125. - az említett oklevelekre azonban nem tért ki bővebben. 17. Szűcs 1982. 26-27., Uő: Még egyszer a sárospataki protestáns iskola kezdeteiről, in: Ráday Gyűjtemény Evkönyve III. (1984) 145-157., indokolatlan azonban a hécei castellum leértékelése „korszerű főúri lakhelynek sem alkalmas...egyszerű castellum...kezdetleges Pálóczy-vár" (no. 150., 157.) - mivel a 15. századi főúri „kastélyok" nyújtotta kényelem és azok építészeti gazdagsága sokszor meghaladta a korábbi eredetű, gyakran extrém topográfiai helyzetű várakét. Vö. Koppány Tibor: Castellumok a késő-középkori Magyarországon. Castrum Bene 2. (1992) Szerk. Juan Cabello Bp. 1992. 77-93. 18. Détshy 1970., lő. 1974. 265. 19. Détshy 1970., Uő. 1972. 55-92., Uő. 1974. 258. - az északi homlokzat előtt leltárt baluszterbálv anyag még nem került részletesebb feldolgozásra. 20. Détshy 1970., Lő. 1987. 126-127. 21. Détshy 1970., Lő. 1982., Lő. 1987. - a 16. század közepétől isméit, Patakon élő mesterek kérdésére nem kívánunk kitérni, mivel aligha dolgozhattak a Vörös-tornyon. I cl erre utoljára: Détshy 1989. 41. 22. Feuerné Tóth Rózsa: Reneszánsz építészet Magyarországon. Bp. 1977. 26-27. - A késő-gótikus torony reneszánsz átépítésének elméletét Gömöri János is elfogadta, sőt, ebből kiindulva Szerednye lakótornyát kísérelte meg Patak alapján a 15. századra datálni. Javaslatával szemben Gerő László fenntartásait hangsúlyozta: Gömöri 1971. 23. Körmöcbánya, a város Alsó-kapujának erkélye, 1538-39.: Súpis pamiatok na Slovensku II. Bratislava, 1968. 133., IV. Bratislava, 1978. 238. kép, Lőcse, Mierovo námesti 40., belső kapu, 1530: Vytvarná kultúra na Spissi. Spisské Múzeum Levoca, 1985. Katalógus. 10-12. 24. A magyarországi mővészet története Bp. 1970. 222-223. Demeteré: Irena Nevicka: Renesancny kastleI V Demjate. in: Pamiatky priroda 1982. 1. 36-37. 25. Feld István: Javaslat a sárospataki Vörös-torony kutatására. Bp. 1984. november 1. Kézirat az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Irattárában. - A műemléki heh leállítás építésztervezője M. Andii Judit, a restaurálást illetve a másolatokat a kőfaragványok esetében Osgyáni Vilmos és munkatársai, a bokályok és a kályhacsempék esetében pedig Szebényi Judit végzi. 26. Feld István: Neuere Ergebnisse bei der Lntersuchung mittelalterlicher ungarischer Burgen, in: ARX. Burgen und Schlösser in Bayern, Osterreich und Südtirol. 1987. 1. 202. - Dankó Katalin: Ljabb kutatások Patakon, in: A reneszánsz Magyarországon, tudományos tanácskozás. Sárospatak, Ráké)czi Múzeum, 1991. október 2-4. 11-11. - mindkét munkában még igen tág, 1529 és 1534 közötti időszakot határozva meg a torony építési idejeként. 27. Déthsy 1989., az idézet: 16. 28. Az írott forrásokra: Détshy 1989. 9-1 1. 29. Détshy 1989. 14. 30. A rossz, állapotban lévő övpárkánvelemek egy részét a kivitelezési munkák során emelték ki, sajnos, jelentékeny számú faragvány mélyebben benyúlt) szakaszát a falazatba egyszerűen beletörve. A másolatokkal pótlandó nyíláskereteket a szobrászrestaurátorok váltották ki szakszerűen, 31. Szűcs 1982. 29., illetve az 1508. évi adatra: Détshy 1989. 5. 32. így többek között Selmecbányáról, 1538-ból: Súpis pamiatok na Slovensku IV. Bratislava, 1978. 263. 33. Feld István: Ljabb régészeti kutatás a gyulai várban. Műemlékvédelem XXXVII. (1993) 151. 34. Divald 1902. 246. 35. Détshy 1989. 68-78., a vár 1612. és 1613. évi leltáraiban szereplő helyiség-elnevezések azonosítási kísérletével. Ld. erre még. uő. 1963. 36. Divald 1902. 247. 37. Az ablak meglévő kövei és rekonstrukciója még közöletlenek, a rá vonatkozó adatok forrása: Rákóczi Múzeum Adattára. (Ltsz. 81.174.1.) 38. Feld István Juan Cabello: A füzéri vár. Miskolc 1980. 53, 58. 39. Teresa Jakimowicz: Duói murovany w Polsce w wieku XVI. Warszawa-Poznan 1979. 79-91. - A torony körüli ásatást 1993. októberében látogattuk meg.
