Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság (Művészettörténet - műemlékvédelem 5. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Az apátság régészeti feltárásának ismertetése - A XIV-XV. századi kolostor

25. rajz A káptalanterem keleti homlokzatán feltárt szellőzőnyílás, homlozat és metszet illő reneszánsz bejárat nyolc keretköve került elő. A félköríves ajtókeretkő profilja lemezkima-lemez-henger tagolású. (69. kó). Hasonló ajtótöredéket találtak a siklósi várban. Itt, a félköríves ajtó közepén a Perényi címer szerepel. Az ajtó 1510-1519 között készülhetett.

199 Ez támpontot ad a vértesi kisebb reneszánsz átalakítások idejére. A helyiség északi bejáratának kialakításához téglát használtak fel. A déli oldalon lévő, káptalanterembe vezető bejáratnál a román téglakápolna bontási anyagából származó nagyméretű téglát építették be (30x17x5 cm). A román bejárat nyomát őrző negyedik bejáratot kiszélesítették és egyik oldalán új téglából készült ajtókávát alakítottak ki. A kápolna 7,30x3,40 m-es hajóból és téglalapformájú 2,40x1,70 m-es szentélyből épült fel. A kolostor testéből kiemelkedik ez az épület, mert a korábbi korok pusztulási rétegére, feltöltésére épült. A templom fala melletti feltöltésből, alul átégett talajban bécsi fazék töredéke mesterjeggyel, egy XIII. századi bográcsperem, fenékbélyeges edény és párhuzamos vonaldíszes edény töredékei kerültek elő. A feljebb fekvő rétegből talpas pohár alja, tüskés díszű pohár türedéke, bronz könyvfedél veret, Zsigmond-kori csempeanyag, stb. bukkant ki. (29. tábla, 3) Mivel a kápolna laza talajra épült, gyengébb falazattal, rossz állapotban maradt meg. (80. kép) Falában sok másodlagosan beépített követ találunk. Az északi és a déli falat széles kiugró padkával építették. Ennek nagy részét feltehetően az újkori kőszerzők faragták le. A déli oldalon csak egy kiálló kőrészlet jelzi ezt e padkát. A rossz állapotú hajófal délkeleti szögletét támfallal erősítették meg. A kápolna oltára, padlója nem maradt meg. Belsejéből sok faragottkő, - a kolostor helyiségeinek és a XIII. század eleji templomnak lezuhant kövei - láttak napvilágot. Egyértelműen nem tudunk a kápolna építészeti részleteihez faragott követ azonosítani. Ezért arra következtetünk hogy e helyiség kiképzése nem lehetett túl díszes. Eredeti vakolata a hajó északnyugati szögletében maradt meg. A kolostor épülethez kápolnák építése a XV. században szokásos. Legközelebbi analógiája a budavári domonkos kolostorban található, amely alaprajzi elrendezésében szinte azonos a vértesivel. A budai kápolna a káptalan terem hosszfalával egyező szélességben épült hozzá a meglévő épülethez. A káptalan teremből nyílt ide bejárat. A kápolna