Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság (Művészettörténet - műemlékvédelem 5. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Az apátság régészeti feltárásának ismertetése - A XIV-XV. századi kolostor

szített egyházi könyvek. Az előkerült darabok jellegét, előkerülési helyeit tekintve, a könyvfedél-veretek sorozatban történő előállításáról lehet beszélni. A kolostor kutatása során előbukkant egy réz könyvborító díszítmény is. A vékonyra kalapált rézlemez felületét beütögetett lyukas minta borítja. Egyik végén a rúdra felhaj­lik a lemez; itt két csuklós függesztő szolgál a felerősítésre. A kora XV. század második fele. Jelen pillanatban analógiáit nem ismerjük. (8. tábla, 1) A sekrestye melletti káptalan terem falai erősebben átépültek. Az északi falhoz külö­nösen sok téglát használtak fel. A helyiség szintjét sok bolygatás érte, de a terem észak­nyugati szögletében mégis megmaradt a XVI. századi téglaburkolat összefüggő marad­ványa a -60 cm- es szinten, (téglaméret: 28x13x5 cm) 24. rajz A káptalanterem északi homlokzata a feltárt falifülkével és a kályha marad­ványával. E helyiség falán átjáró nyílt a következő helyiségbe. A nyugati fal rongált; itt bejárat­ra utaló nyom nem maradt meg, pedig bizonyosan nyílt ajtó a folyosóra. Az északi fa­lon előkerült egy téglával kialakított falifülke (24. rajz) (tégla: 28,5x17x5 cm). Ebben a vakolat nagy felületen fennmaradt, az északi falfelületen is. A helyiség északkeleti szög­letében kályha maradványa került eló. Kialakításához követ és téglát egyaránt felhasz­náltak. A mérete 110x80 cm, és a körülötte lévő feltöltésben tálalakú mázatlan kályha­szemeket találtak. Ez a XVI. századi kályhára utal. Feltehetően itt álltak valamikor a XV. század eleji Zsigmond-kori kályhák is. A helyiség keleti falán in situ megmaradt egy szellőzőnyílás, melyet vörösmárvány faragottkó másodlagos felhasználásával alakítottak ki. Alját téglával bélelték. (25. rajz) A belső tér feltöltésébe zuhant be a keleti oldal puhamészkőből készült, késógótikus keresztosztos ablaka, amelyet sikerült rekonstruálni. A keretkő profilja átmetszódéses pálcataggal profilált. 197 (68. kő) Mint erre már utaltunk, a káptalanterem román kori boltozatát lebontották. Darabjai több helyen beépültek a gótikus kolostor falazatába. Az új lefedésére vonatkozóan nincs biztos adatunk. A bencés időszakban a káptalantermet egy kisebb helyiség a követte, amely a gyü­lekezés célára szolgált. Valószínűsíthető, hogy e szoba a dominikánus korszakban más rendeltetést kapott. Ez lett a prior szobája, a „parlatórium", vagy „audiotorium". 198 A helyiségből négy irányba nyílott ajtó. A kerengő felé kialakított falnyílást többször átépí­tették. A bejárat küszöbét gótikus keretkőből alakították ki. A behullott törmelékben ide

Next

/
Thumbnails
Contents