Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság (Művészettörténet - műemlékvédelem 5. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Az apátság régészeti feltárásának ismertetése - A XIV-XV. századi kolostor

22. rajz A kolostor északi részén keletnyugat irányú metszet a feltöltődésről. dául puhamészkőből faragott ívsoros párkány néhány eleme. A rongált párkányt rosszabb minőségű anyagból egészítették ki. Az a nagy mennyiségű leletanyag amely a monostor keleti szárnya mellettés a korai templom és kolostor északi szárnya közötti területen kerül eló, keresztmetetet ad a kolostorban folyó több évszázadon át folyó mindennapi életről. (23-24, 48. árok) Ez utóbbi területet a XIV. századtól szemétlerakónak használták. Az egyenes szentélyzáródású templom és a kolostor északkeleti sarka közötti területet vágta át a 24. árok. A felszínre került sárga kavicsos talaj újkori bolygatásra utalt. A keleti kolostorszámy végfalának és az északi szárny épületének lehullott anyaga dőlt erre a területre (gótikus faragványok téglák stb.) alatta barna faszenes talaj húzódott, elégett famaradványok nyomával. A monostor XVI. századi pusztulását jelző égés nyomát már sok helyen megfigyeltük. Az ez alatti rétegekben került elő a nagyszámú leletanyag. (22. rajz) A kolostor keleti fala melletti feltöltés, a XIII. századtól a XVI. század elejéig zajló fokozatos 60-70 cm magas terepszintemelkedést eredményezett. A legerőteljesebb feltöltés a XV. század végén, a nagyméretű építkezések idején történt. Az északi oldalon, a szemétlerakó helyen, a felszíntől 120-140 cm-re, laza talajban Nagy Lajos-kori és Zsigmond-kori kályhacsempék darabjai kerültek elő. Ez az anyag jól kapcsolódik a budai vár ásatása során előkerült csempeanyaghoz, amelyet két jelentős tanulmány mutat be.

152 A XIV. század végén és a XV. század folyamán működő királyi műhelyek anyagát a szerző jól elkülönítette, és gondos vizsgálat alapján egyes kályhák rekonstruálása is lehetővé vált. A vértesi anyag feldolgozását is nagyban megkönynyítette ez az összefoglaló munka.

15 A kályhák alsó része négyzetes előlapú csempékből épült fel. A sarkokon fél-