Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság (Művészettörténet - műemlékvédelem 5. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Adatok az apátság kutatástörténetéhez

apátsági templom belső hajóit elválasztó pillért használták föl ehhez, fejezetével együtt. Föléje minden rendszer nélkül szép faragott köveket építettekbe.

36 (4. kép) 1799-ben egy keresztboltozatú gótikus kaput is emeltek a templom köveiből.

37 A még szerteheveró köveket elhordták a környező falvak telepesei (Pusztavám, Bodajk Környe, stb.) Az apátság romlása ellen 1803-ban Fuxhoffer Dámján szólalt fel Monasteriológiájában, - de ezt megszűntetni nem tudta.

38 A XVIII. század elejétől az apátság címét adományozzák, viselőinek egy részét névszerint is ismerjük. A XIX. században megindult az apátság iránti érdeklődés. Rómer Flóris volt az első, aki dunántúli tanulmányútja során felfigyelt az épület értékeire. Vázlatkönyvében rajzokat készít és több értékes, - ma már nem látható részletekre vonatkozó - megfigyelést tett. (5-8. kép) A romokra Rómer Flóris hívta fel Henszlmann Imre figyelmét. Ez utóbbi történész nevéhez fűződik az apátsági templom első építészeti értékelése. A múlt század végétől a hazai szakirodalomban egyre többet foglalkoztak ezzel az emlékkel. Az első önálló összefoglaló munkát Nácz József írta róla. A feldolgozás megkísérel történeti, építészettörténeti képet meg adni a romról. Rajzai gyengék a megállapításai általában elavultak A mű - Cserno Géza által készített - alaprajzot is közöl.

43 (910. kép) Bár az 1930-as években több tanulmányban is utalnak e romra, a legfontosabb munka Gerevich Tiboré, aki összefoglaló munkájában beilleszti a magyar román kori anyagba és keresi kapcsolatait.

44 A Műegyetem Építészeti Tanszéke 1940-ben Lux Géza vezetésével a templomfalak mentén kisebb feltárásokat végeztetett, és az előkerült, gazból és törmelékből kiszabadított részletek nyomán felmérést készített az épületről. Ebben a bejáratok kérdése tisztázatlan maradt. Lux építészként értékelte a templomot; kisebb kutatásai is a templom építészeti jellegzetességeinek meghatározására irányultak. Megfigyelései ma is felhasználhatók. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatalban őriznek két, az 1930-as évekből származó fény képanyagot. A Lux Géza hagyatékában található fotónegatívok és a Csányi-hagyaték a kutató számára olyan részleteket mutat, amelyek ma már nem láthatók

40 (IIIS, kép) A kutatás számára a leghasznosabb segítséget Révhelyi Elemér két tanulmánya nyújtotta.

47 Ő fedezte fel hosszú idő után újra a romot. Új, eddig ismeretlen levéltári anyagot közölt, amely hű képet ad a rom pusztulásáról. Építészetileg elemezte a templom maradványait. A tatai kőtár anyagával és a műrom néhány darabjával részletesen foglalkozott. Tévedései abból fakadnak, hogy régészetileg kutatatlan emléket tárgyalt. Talán az ő - téma felelevenítő és értékelő - tanulmányainak köszönhető, hogy néhány évvel megjelenésük után, 1964-71 között sor kerülhetett az Országos Műemléki Felügyelőség megbízásából az apátság módszeres feltárására. A lakott területtől távolfekvő, erdővel benőtt objektum kutatása sok nehézség közepette haladhatott előre, de a várakozáson felüli eredményeket hozott.

48 A kiemelkedő magaslaton fekvő romhoz délről nyílt a felvezető út. Rétegvonalas helyszínrajzunkon látható, hogy az apátságot körben árok övezte. A terep a délnyugati, nyugati oldalon volt a legmeredekebb, másutt, különösen a keleti oldalon lankásabb vidék vette körül a maradványokat. A romot a feltárás kezdetén másfél, illetve helyenként három méteres, laza feltöltés borította, tetején bozóttal, erdővel. A felszínen hevertek a lehullott faragványok A feltöltésből az apátsági templom szentélye 5-10 m és a nyugati zárófal 7-9 m magas falai emelkedtek ki. Északabbra a keleti kerengő folyosó árkádíves észak-déli irányú falának maradványa jelezte a kolostorépületet.