Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság (Művészettörténet - műemlékvédelem 5. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
A monostor kutatásának helyzete és problémái
feltárásra kerültek. Az apátsági épületegyüttestől délre cserepek jelzik Kána falu helyét. 23 Az 1980-as években Pest megye területén fontos feltáró kutatásokat végeztek A zsámbéki premontrei monostorban,, az 1930-ban Lux Kálmán által vezetett kutatást hitelesítő feltárások kezdődtek 1986-ban. E korai XI. századi templomnak csak részletei maradtak fent, a keleti részen azonban lokalizálható a hozzátartozó temető is. A XII. századi ún „falusi templom" alapfalai is előkerültek. Ezen épület bontása után, alapfalaira épült rá a premontrei templom. A kutatás nagy értéke a XI-XV. századig terjedő időből előkerült sírok hiteles feldolgozása, elemzése. 2373 Több éve kutatnak az ócsai, XIII. századi premontrei apátsági templomban. A kolostorban szondázó feltárások folytak A kolostor a templom északi oldalán helyezkedett el. A templom déli oldalán koraárpádkori településnyomokat figyeltek meg. Feltárták a késői XV-XVI. századi temetőt is, amelyet a XVI. század második felében fallal vették körül. 23/b A nemzetségi monostor-kutatás fontos állomását jelentette a Csák nemzetség vértesszentkereszti apátságának 1964-71-ben és 1987-ben történt feltárása. Az apátság közelében fekvő Majk pusztán a nemzetség másik ágának tulajdonítható premontrei monostor kutatása is folyt. Itt nagyméretű szerzetesi templom alapfalai kerültek elő. 24 A fentiek során elsősorban az utolsó 20-25 év fontos kutatásait tekintettük át, elsősorban a bencés monostorok feltárásainak és e munkák publikációinak szempontjából. Sajnos, összefoglaló feldolgozásuk nem történt meg. Sokszor csak a Régészeti Füzetek és az Archeológiai Értesítő rövid közleményeire utalhatunk. 25 Szerzetesi templomaink - így a bencések építkezései is -, általában átvészelték az hosszú évek viharait (Zsámbék Pannonhalma, Lébény, Ocsa, Jánoshida, stb.). A mellettük működő kolostorokról, - különösen az árpádkori kolostor épületekről - viszont keveset tudunk. Silányabb anyagból készültek mint a templom, tehát hamarább tönkrementek. A kolostor többszöri középkori átépítése során a korai falak sokszor megsemmisültek. Végül funkciójukat vesztve lebontották őket, míg a szerzetesi templomot gyakran plébániatemplomként használták tovább; így ez utóbbiak kisebb-nagyobb átalakításokkal megőrződtek. E templomok a kialakult településképben rendszerint meghatározó, fontos helyet kaptak. Környezetüket a mai élet funkcióinak megfelelően alakították ki. Kutatásuk emiatt problematikus; ha a hozzájuk csatlakozó kolostor kutatására sor is kerülhet, romjaik bemutatásuk már nehezen megoldható. Boldva esetében például a kolostor feltárása és műemléki konzerválása az ott húzódó forgalmi út miatt ütközött nehézségekbe. A településektől távolabb fekvő, lakatlan területen lévő apátságok _ amelyek környékén korán megszűnt az élet, - köveit, építőanyagát a lakosság széthordta. Az Alföld területén lévő monostorok rosszabb állapotban maradtak meg; a történeti pusztítások az építőanyag hiánya itt erőteljesebben jelentkezett. A kutatók nem egyszer a kiemelt falak és alapozásaik nyoma, a „negatív" falak alapján határozhatják csak meg az épületek maradványait. Ilyenkor a felmenő falak kialakítására csak következtethetünk. Az utóbbi években a szerzetesi templomok és kolostorok mellett, a korábbi település, az ott már meglévő udvarhely világi és egyházi épületeinek feltárására is lehetőség nyílt. Az épületek építészettörténeti feldolgozásán túl, leletanyaguk feldolgozása és közlése segíti elő, hogy teljesebb képet kapjunk összehasonlító alapot nyerjünk monostoraink életéről.
