Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság (Művészettörténet - műemlékvédelem 5. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

A monostor kutatásának helyzete és problémái

A monostorok kutatásának helyzete és problémái Első szerzetesi templomaink építtetői a királyok és a vezető feudális egyházi réteg képviselői voltak. Első monostoraink királyi udvarhelyeken, birtokközpontokban épültek. Magyarországon az első Szt. Benedek rendi monostor a Szt. Márton tiszteletére szentelt pannonhalmi bencés apátság. Tagjai olasz származásúak, a római S. Alessio kolostorból kerültek át ide, még Géza fejedelem idején. István király később kapcsolatban állott Monte Cassinóval, és Pannonhalma is megkapta e kolostor kiváltságait. Az apátságban korábban régészeti kutatás csak a kolostor területén folyt. A restaurálásra szoruló épületek között azonban az utóbbi időben az apátsági templomban is mód nyílt kutatásra. A munka során a XII. századi, majd az Oros apát féle XIII. század eleji építkezésekre vonatkozóan is újabb adatokat nyertünk. Történeti ismereteink szerint a pannonhalmi apátság alapítását követte a pécsváradi apátságé, melyet 1038-ban szenteltek fel. Alapításakor a királyi udvarhelyen udvarház, gazdasági szervezet és két kápolna állott.

2 Éveken át folytak a monostor kutatási munkálatai, melyeket a helyreállítás is követett. Az egyhajós, félköríves szentélyzáródású templom mellett, az elpusztult kolostor lakóépületének maradványai, és a templom körüli temető is feltárásra került.

3 Szt. István idején alapított korai bencés apátság az 1019-ben Szt. Adorján tiszteletére szentelt zalavári monostor, amelyet Pribina várából alakítottak ki. A zalavári apátság feltárása teljes mértékben megtörtént, de a templom és kolostor a korábbi építőanyag-kitermelés miatt soha nem lesz már a maga valóságában megismerhető.

4 Dunántúl fontos egyházi emléke a tihanyi bencés apátság, melyet I. Endre király alapított 1055-ben, és azt Szt. Ányos tiszteletére szenteltette fel. A püspök ereklyéit Odilo Cluny apáttól kapta. A monostor templomát temetkezési helynek szánta; ide is temették el. Oktaviano Leuckharden 1651-ből származó ábrázolásából kapunk képet a régi monostorról. A vár közepén álló apátsági templom egyhajós egyenes szentélyzáródású templom volt, amelyhez a déli oldalon a mainál kisebb négyzetes formájú kolostor csatlakozott. Az 1953-as kisebb feltárásokat az altemplom restaurálása követte, és 1957-ben állították helyre a kolostort. 1965-ben részleges falkutatás folyt a templomon és kolostoron, amelyeket ezután tataroztak. 1982-ben a várfalak helyét tisztázták és burkolatban jelölték meg. A középkori monostor és vár együttesből mindössze az altemplom és az 1965-ös kutatás nyomán előkerült kőtöredékek, valamint a várkutatás régészeti anyaga áll jelenleg rendelkezésünkre, a régi apátság rekonstrukciójához. A szekszárdi megyeház udvarán feltárt, I. Béla király által alapított XI. századi bencés apátság temploma alaprajzi formájában eltér az általános korai bencés apátsági templomok elrendezésétől; bizánci alaprajzú, kilenc osztású templom, oldalt kiugró kápolnákkal. A feldebrói templom alaprajzával mutat rokonságot. A kutató megállapítása szerint a kolostor délről csatlakozott a templomhoz. A terület beépítettsége miatt sajnos feltárására nem kerülhetett sor. A templom fentmaradt falai a megyeház udvarán bemutatást nyertek.

6 A királyi alapítású monostorok egyik jelentős emléke a XI. század második felében, még 1091-ben, vagy előtte alapított somogyvári Szt. Egyed apátság, melynek alapítója I.