Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság (Művészettörténet - műemlékvédelem 5. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Jegyzetek
132 Zárókőhöz irodalom: Révhelyi E., 1957, 467, 25. kép. - Marosi E., 1984, 103-4, 261. Pilisszentkereszt hatását igazolja Vértesszentkeresztre. Apróleveles, indás motívumú darabok közé sorolja a zárókövet. 133 Révhelyi E., 1957, 34. kép, 472. A szerző a zárókő analógiáját egy nyugat-perzsa terrakotta reliefen találja meg, az iszlám művészet közvetítésére és hatására vezeti vissza. Véleménye szerint a keresztes hadjáratok idején került a motívum Vértesszentkeresztre. Félnyolcszögletes bordát alkalmaztak a veszprémi Szt. György kápolnában (Gyürky, H., Die St. Georg-Kapelle in der Burg von Veszprém. Acta Arch. (1963) 21. kép) és a pásztói apátságban (Valter I., 1982, 185-86. 24. kép.) 134 Hamann, R., 1955, 159./a tábla. 135 Marosi E., 1984, 113. A későromán emlékek közé sorolja, kapcsolata Pannonhalma, Ják. Megyjegyzem a templom déli bejáratához nem köthető, még akkor sem, ha az előtte lévő szelvényből került elő. 136 Révhelyi E., 1957, 469, 29. kép. Bizáncias jellegűnek tartja a pillérfő leveleinek kiképzését. 137 A karzat meglétét Sedlmayr János tervező vetette fel. (Sedlmayr ]., 1970, 293) Marosi Ernő kandidátusi vitájában nem fogadta el, és a következő ellenvetéseket tette, A kereszthajóban a két csigalépcső a DNy-i, illetve ENy-i szögletben az oldalhajó boltozati nivója fölé nem vezethetett, hanem kijárat a kereszthajó tere felé. A végfalakon nem lát semmi architektonikus kiképzést, falmegerősítést. Elveti, hogy a főhajó 21 m magas lenne. A tervező Sedlmayr János viszont a kandidátusi vitán írásban tett válaszában nem fogadja el Marosi ellenérveit. A mellékhajók feletti megmaradt faltest kvaderes kialakítású. A fal vastagsága annyi, mint alul, csak a gótikus átalakításkor csökkentették. A mellékhajó födémé erről a szintről indult. Nem találja lehetségesnek, hogy a 3,50 m magas kvaderfal csak padlástér lett volna. A csigalépcsőről a keresztház első emeleti szintjére jutottak, ez olyan magas volt, mint az emporium szintje. Az empóriumok szintje, megléte már hozzájárul a főhajó megfelelő magasságához. Köszönöm Sedlmayr Jánosnak, hogy a vitán elhangzott írásbeli hozzászólását rendelkezésemre bocsájtotta. Marosi fenntartotta véleményét: Marosi E., 1984, 736. jegyzet. - Az emporium lehetőségét vetette fel: Csányi K, - Lux G., 1940, 202. 138 A korábbi feldolgozásunkban ezt a falat és padozatot XIV. századinak jeleztük, de a tovább folytatódó kutatások és az analógiák alapján a templom építésének idejére helyezzük, a XIII. század elejére. Csolt monostoron, és Pusztaszeren a szerzetesi templomok burkolata is vörösmárványból készült. 139 A tengelyeltolódás jóval kisebb Gyulafehérváron és Vértesszentkereszten, mint Kalocsán, Ocsán. A mellékszentélyek széthúzása a szentélykörüljáró miatt történik Kalocsán, a mellékhajók a kereszthajón át közvetlen kapcsolatba kerültek a szentélykörüljáróval. Az ereklye tisztelettel kapcsolatos e szentély ki alakítás. A Vertesben az egész szentélyrész a kereszthajóval együtt a papság részére szolgált, ez jellemző Gyulafehérvárra is. Ocsán a kereszthajóba nyugatról egy-egy papi rendeltetésű helyiség bejárata nyílt, így például a sekrestye. (Entz G., 1958, 49. jegyzet.) 140 A kolostor feltárásának ismeretében az előcsarnok korát korábbra helyeztük, a XIII. század első harmadára. (A. Kozák É., 1970, 282-83.) 141 Gerevich T., 1938, XC. tábla, 2; XLII. tábla. Mérete 12x7 m. - A kutató feltételezi, hogy a pusztaszeri háromhajós bazilikális stílusban épített templom nyugati homlokzata elé a XIII. század első éveiben átriumot építettek, hatalmas kőlapok jelzik. A XIV. században már nem funkcionált, a felszedett falak helyén sírok feküdtek. (Trogmayer O., 1977, 98.) 142 Decker, H., 1958, 224. kép, 327; 223. kép. 143 Dávid K, Adatok a trinitas ikonográfiájához. MÉ (1962) 1. 28, 5. kép. 144 Kralovánszky A., Ujabb adatok a veszprémi Gizella kápolna középkori és újkori építéstörténetéhez. Építés-Építészettudomány XV (1983) 1-4. 273, 2. jegyzet. - Marosi E., 1980, 315, 320322. - Marosi E., 1984, 115, 370. kép. - Entz Géza megállapítja, hogy a Gizella kápolnáról nehezen dönthető el, hogy királynői, vagy püspöki palotához tartozott-e? 145 Levárdy F., A somogyvári apátság román faragványai. MÉ (1969) 3-4. 179. 16. kép, 20. kép, 180. A szerző a sarokpillér formái alapján olasz cisztercita építészeti emlékekhez kötötte. Marosi Ernő egy tanulmányában foglalkozik a pillérkővel. A vállkövön négykaréjos mélyített mezőben ábrázolt Isten kezet hasonlónak találja a somogyvári Madonna szobor bal kezével. A pillérköteg kapcsolatát a laoni székesegyház pillérkötegében találja. (Marosi E., Egy gótikus Madonna Somogyvárról és Szt. Egyed apátság kerengője. MÉ 2 (1972) 12. kép, 97. 146 Gerevich T., 1938, XXVI. tábla. - Dercsényi D., 1970, 71. A borda alkalmazását Jakon az északi mellékhajóban 1250-ben időben túlhaladottnak tartja.
