Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Komárik Dénes: Izsó Búsuló juhászának felnagyított változatai

7. Ybl 1956. Ugyanitt megtudjuk, hogy 19x32 cm méretű gouache volt, mely ebben a közleményben illusztrálva is van. 8. Vámos Ferenc: Feszi Frigyes című, 1960 körül lezárt kéziratában. Major Máté felkérésére e sorok szerzője rendezett sajtó alá ebből három közleményt Adalékok Feszi Frigyes életéhez és munkásságához címmel: Építés-Építészettudomány XIII (1981) 1-2 . sz. 211-230., XVI (1984) 1-2. sz. 109-137., XX (1989) 1-2. sz. 213-234. 9. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára őriz egy a Magyar Történelmi Képcsarnokból származó, 1930 körüli 10x7 cm-es reprót (31-1934 ltsz.), melynek eredetije állítólag 1860-ban készült, és Feszi Frigyes egész alakos képét mutatja felesége társaságában. A Vámos Ferenc ajándékaként 1934-ben közgyűj te menybe került képen Feszi ugyanolyan pörge kalapot visel, amilyenről itt szó van, és amilyen - stilizáltán - Beck O. Fülé)p plakettjén látható. Valószínűsíthető, hog)' eredetije azonos azzal, amit a szobrász használt, és amit alighanem Vámos később megszerzett, vagy lefényképeztetett (reprodukáltatott). 10. Katalógus 1984. 103-105. 11. Borsos László: Feszi Frigyes 1821-1884. Magyar Építőművészet 1971. 6. sz. 52-53. A forradalmi építészet „gigantizmusál" is rokonítja a Vigadóval. 12. Katalógus 1984. 113-114. (Kat. 458-461.) Egyiknek (a Kat. 458-nak) képét közli Sisa/dzsef kiállítás ismertetője: MÉ XXXIII (1984) 92. 13. Katalógus 1984. 105. (Kat. 396-398.) A szempontunkból mértékadó lap jelzete: OL: 7: 11. No. 5:3. verso. 14. Más megfontolások alapján Soós 1957. 309. is ugyanezt az álláspontot képviseli. 15. Katalógus 1984. 100-106. - A szétvágott rajz említett három darabjának másik oldalán a nemzeti építőstílus elemeinek kimunkálására irányuló vázlatokat láthatunk. 16. Kauser József: A magyar építőművészeti stílus eszméje. - Visszaemlékezés Feszi Frigyesre...Pesti Hírlap 1915. márc. 7. 34-36. E szerint Kőbányán „fogadta néhány, de igaz jó barátait, Than Mórt, Lötz Károlyt, Weber Antalt, Wagner Sándort, Donath szobrászt stb-it". 17. Vámos Ferenc: Alexy Károly műve a Vigadón. MÉ XI (1962) 266-267. 18. Soós 1957. 311. 19. Századok XLII (1908) 863. A Magyar Történelmi Társaság 1908. okt. 22-én tartott választmányi ülésén bemutatják „a kassai Henszlmann-szoborbizottság felhívását, mely szerint a néhai Henszlmann Imre Izsó Miklóstól alkotott s a városi múzumban őrzött agyagszobrának bronzba öntése s Kassán leendő felállítása czéljából adakozásra szólítja fel a társulatot". 20. Izsó Diescher-kapcsolatáról egy eddig nem használt forrás, egy megemlékezés alapján van tudomásunk, ami a jeles szobrász halálának egyéves évfordulója alkalmából jelent meg Izsó életéből címmel: Életképek I (1876. jún. 2.) 2. sz. 19-20. Ez leírja, hogy „Izsó 1861-ben...a budai kapuczinusok előtti haltéren bírt lakásán dolgozgatott...Ugyanezen időben kapta a megrendelést a 'mélázó juhászra' Diescher építész nejének ajánlata folytán. Diescherné úrhölgy fiával, a ki most budapesti építész, Izsó jó barátságban élt Münchenben." Diescherné személyében Diescher József (1811-1874) feleségéről van szó. Hog)' két szóba jöhető fia - Béla (Albert) (1939-1901 után) és Lajos (1842-1893) - közül, kik később „Diescher József fiai" néven működtek mint építő cég, melyikkel volt Izsó Münchenben, nem tudjuk. Valószínűleg Béláról van szó, mert csak róla tudjuk, hogy építészi képzettsége volt, meg hogy tanult Münchenben. Lajos testvére alighanem csak vállalkozó társa volt. Diescher József és felesége ebben az időben a pesti Landstrasse 14-ben, a mai Károly körút és Kossuth Lajos utca sarkán álló ház helyén levő épületben lakott. (Pester Lloyd-Kalender für das Jahr 1861. Pest 1861. 9.) Itt állította ki Izsó a Búsuló juhász agyagvázlatát, és itt látta meg azt Gschwindt Mihály szeszgyáros. Nem helytálló tehát Soós Gyula megállapítása, mi szerint „a szoborvázlat...még 1861 nyarán az egyik budai házban kiállításra került. Ott látta meg a dúsgazdag Gschwindt..." (Soós 1957. 305.) A tévedés abból ered, hogy a Soós Gyula által használt forrásokban csak „D.-né asszony", „D. úr" szerepel, s a monogram feloldása, annak alapján a kiállítás helyének megállapítása az idézett cikk ismerete (vagy egyéb forrás) híján nem történt meg. Ezt a határozatlan adatot kombinálta Soós Gyula Izsó 1862. jan 14-én Szily Kálmánhoz írt levelének egy részletével: „...azon vázlat után, amit Budán láttál, csakugyan készülni fog a Pásztor..." (Izsó Miklós levelei. Budapest 1958. 48.). Itt azonban Izsé> budai lakásáról van szó, ahol barátja és támogatója természetszerűen meglátogatta, s nem Diescherék szalonjáról. Végül érdemes megemlíteni, hogv az „Életképek"-nek ez az évfordulós cikke lényegében pontosan leírja a Búsuló juhász születésének azon körülményeit, melyeket - sokkal részletesebben és egyebekkel bovine - Soéis Gyula idézett tanulmánya feltár. Érdekes, hogy ez a tudósítás már Szana számára is elsüllyedt, és ő is, az. utána következő irodalom is azzal a pontatlansággal tárgyalta a nevezetes szobor születését, amit aztán Soós Gyula tanulmánya korrigált. 21. A szobor felnagyítás gondolatának analógiájára megemlítek két Izsóval kapcsolatos, a jelen prob-