Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Feld István: Régészeti adatok a nyéki villák építéstörténetéhez

Horler Miklós természetesen a villaépületek rajzi rekonstrukcióját is megkísérelte, a rendelkezésre álló adatok szerénysége miatt erősen támaszkodva párhuzamokra. A lakópalota esetében elsősorban Simontornya és a budai várpalota szolgált segítségül, míg a sokkal jobban elpusztult fogadópalota egykori képének felidézése során a régészeti tényéknél talán nagyobb szerepe volt az előképként feltételezett Poggio a Caiano-i villa részletmegoldásainak. Vitathatatlan tény azonban, hogy ez az egyre szélesebb körben alkalmazott rekonstrukciós módszer megfelelően alkalmazva - jelentősen hozzájárul az építészettörténeti kutatások fejlődéséhez.

8 Ugyanakkor a datálás kérdésében más emlékeknél folytatott vizsgálatok is megerősíteni látszanak Horler Miklós eredményeit - a közeli Solymár várában minden bizonnyal ugyancsak Ulászló dolgoztatott 1496 után a nyéki villák számára kőkereteket faragó mesterekkel.

9 Az áttekintett tudománytörténeti előzmények után kapta e sorok írja 1992-ben a feladatot, hogy egy új, az 1940-es években tervezettnél nagyobb léptékű műemléki konzerválás-helyreállítás előkészítéseként végezze el a szükséges és még lehetséges régészeti kutatást - ásatást és falvizsgálatot - a nyéki villák területén. A több hónapos munka során nem csupán maguknak az épületeknek a szorosan vett hitelesítő kutatására nyílt mód, a terület megtisztítása és a terep rendezése során azok környezetéről is sok adathoz juthattunk. Az adott keretek között természetesen nem vállalkozhatunk a kutatás még vázlatos ismertetésére sem. A mellékelt dokumentációs anyag (1-3. kép) fő vonalakban tájékoztatást nyújthat munkánk kiterjedéséről és jellegéről. Hasznosnak tűnik azonban annak áttekintése, milyen eredményeket hozhatott egy újabb, az 1930-40-es évek óta eltelt időszak tapasztalatait felhasználó régészeti kutatás a munkánk első felében áttekintett kérdések megoldása terén, azaz melyek a lehetőségei és korlátai egy ilyen vizsgálatnak. A legfontosabb probléma természetesen a villák építési idejének meghatározása. Az I. épületen belül és annak közvetlen környezetében nyitott kutatóárkok sajnos nem eredményeztek olyan évtizedre pontosan meghatározható leletet - pl. pénzérmét - amely jellegénél és elhelyezkedésénél fogva alkalmas lenne annak eldöntésére, 1480, 1490 vagy 1500 körül épültek-e a romjaikban ma látható épü1. kép A nyéki királyi villák ásatási helyszínrajza az 1956-ban és 1992-1993-ban nyitott kutatóárkokkal; Vajda József és Kuczogi Zsuzsa munkája