Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Bodnár Katalin – Juan Cabello – Simon Zoltán: A zagyvafői vár kutatása

14. századi kerámiára vonatkozó ismeretekre lásd: (térképpel) Holl 1956. 177-196., Holl 1963. 324-394., Feld 1985. 13-32., Feld 1987. 261-284. 60. Holl 1963. 56. kép 1-2. 61. Holl 1963. 336-339 és 67. kép 1. 62. Holl 1963. 343.; 72. kép 2-3. 63. Holl 1963. 348-351.; 77.13, 78 és 79. képek. 64. Magassága 21,5 cm, talpának átmérője 7,5 cm, szájának átmérője 3,8 cm. Az. edény legnagyobb átmérője 15,2 cm. 65. Parádi 1963. 205-251.; Kozák 1972. 24. kép.; Cabello 1987. V. t. 1.; Holl 1963. 31. kép. 66. A kályhaszem magassága 19 cm, szélessége 10,1 cm, mélysége 3,7 cm. 67. Oldalának hossza 18 cm, magassága 12,2 cm, talpának átmérője 10,4 cm, falának vastagsága 1 cm. 68. Oldalának hossza 23,5 cm, magassága 9,9 cm, talpának átmérője 9 cm, falának vastagsága 0,8 cm. 69. A kályhaszemek formai kialakulására lásd: Holl 1958. 212-215. (Holl szerint már a 14. században előfordulnak, de csak a 15. század második felében terjednek el széles körben.); Bodnár 1988. 19.; 3. rajz. 70. Szabó 1938. 118. (Szabó Kálmán szerint falusi kovács munkája.); Gyürky 1962. 264-265.; Kovalovszki 1969. 248.; 38. kép.; Holl-Parádi 1982. 94. t. 16.; Cabello 1979. 262. 11. kép 8; 264. (Készítési eljárásokra lásd: Szabó 1954. 138.) 71. Kalmár 1959. 13.; XVIII. t.; Szabó 1938. 118.; 558-560. képek.; Feld 1975.; Cabello 1979. 12. kép.; Michnai 1982. 4. kép 8.; Holl - Parádi 1982. 102. 3, 105. 8, 110,6. képek. (Készítési eljárásokra lásd: Szabó 1954. 123-146., míg a datálási problémákra: Müller 1982. 534-541.) 72. Michnai 1982. I. kép 10 és 13.; Holl-Parádi 1982. 36. t. 1-2, 93. t. 11-12, 130. t. 12. 73. Kalmár 1959. XVII. t.; Holl - Parádi 1982. 34. kép 1. (A sarkantyú formai fejlődésére lásd: Kalmár 1971. 359-367.) 74. A nyílhegyek hossza 8,2 cm (III. t. 7.), 9 cm (III. t. 8.), 11,7 cm (III. t. 9). A köpük átmérője: 0,8 cm, 0,7 cm illetve 1,2 cm. - Kalmár 1959. XI. t. és XVII. t. 2.; Kalmár 1971. 146-151, 75. A vértek és hadiöltözékek fejlődésére lásd: Kalmár 1971. 282-307. 76. Kalmár 1971. 282-307. 77. Szabó 1954. 137. 78. Kalmár 1959. 15.; XXVII. t. 79. Szabó 1954. 134, 137. 80. Szabó 1954. 134, 137. 81. A borítás átmérője 1,8 cm. 82. A reszelő hossza 16,5 cm. A nyéltüske hossza 5,2 cm. - Kalmár 1959. 14.; XX. t. 83. A penge hossza 18,5 cm, szélessége 4 cm. Nyéltüskéjének hossza 10 cm, hátának vastagsága 0,7 cm. - Müller 1982. 512.; 26. kép.! Szabó 1954. 140.; Holl-Parádi 1982. 140. t. (A feltárás során az 1. árok omlásrétegéből egy ún. „Hackmesser" is előkerült, amelvet azonban sajnálatos módon nem találtunk meg a szecsenyi múzeum raktárában. Az ásatási naplóban feljegyzett adatok alapján a kés éle egyenes, enyhén ívelt hátának hossza 17 cm. A nyéltüske hossza 9 cm. A 3,2 cm széles penge - a nyéltüskével ellentétes (átlós) - végéhez hurokba hajlított, vékony tüske csatlakozik. 84. Holl-Parádi 1982. 132. t. 7-9. 85. Gerevich 1943. 141.; 24. kép.; Szabó 1970. 63-64. 86. Szabó 1938. 66.; 353. kép. 87. Erre 1. a genealógiai táblázatot. 88. Feld 1991. 209-210. 89. Álljon itt néhány példa, amely hűen tükrözi az elmondottakat: Márianosztra-Biberváron először egy négyzet alaprajzú torony épült fel, amelyet egy későbbi időpontban falazott udvarral bővítettek {Miklós 1983. 10-23.). A felvidéki Rozsnyó melletti Süvetén (Sivetice) a négyzet alaprajzú tornyot kőfallal és árokkal erődítették (Slivka- Vallasek 1991. 207.). Végezetül elmondhatjuk, hog)' a zagyvafői vár alaprajzi elrendezéséhez igen közel áll Mende-Leányvár, ahol is a kő-téglábé>l épült tornyot palánkkerítés övezte (Miklós 1981. 233-250.). 90. Erre 1. a 18-20'. és a 22-24. jegyzeteket valamint a genealógiai táblázatot. 91. L. a 4. jegyzetet. Az oklevélben csak a település nevét említik meg. 92. L. a 22-23. jegyzeteket. E feltevésünket erősíti meg a sziklafelszínen talált néhány, a 13. század jellegzetes kerámiatípusát képviselő töredék. (I. tábla 1-2.). 93. L. az 5. jegyzetet. 94. L. a 16. jegyzetet. 95. Mindenképpen ezt bizonyítja a 2. árok metszetének elemzése. 96. A torony és a várfal közötti, 190 cm széles „falszoros" ideális védelmet jelenthet egy bejárati kapu számára.