Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Bodnár Katalin – Juan Cabello – Simon Zoltán: A zagyvafői vár kutatása

gott kávatöredék is előkerült. Továbbhaladva észak felé, közvetlenül a ciszterna mellett egy kelet-nyugati irányú, sziklára épített, 110 cm széles - jelenleg alig 3040 cm magas -, törtköves falazatot (osztófal) bontottunk ki. A ciszterna és a fal közötti területen már hiányzott az agyagos feltöltés. Helyén, a faltól a ciszterna irányába lejtő sziklán habarccsal kevert, apró köves - feltehetően építkezésből származó - törmeléket találtunk. Elérve a plató szélét, a vékony humusztakaró eltávolítása után bukkantunk rá az északi várfal rövid szakaszára. A felmenő részén 170 cm széles várfalat itt is az előzetesen megfaragott sziklára ültették.

44 A várfal külső oldalának ezen a részén nem találtuk meg a szokásos agyagos feltöltést, helyén a szikla megfaragásából származó máladékot figyeltük meg, amelyet a vékony habarcsos építési réteg zárt le.

45 A sziklás máladék eltávolítása után, a faltól 15 cm-re egy sziklába vágott, 30-40 cm mély és 25 cm átmérőjű cölöplyukat bontottunk ki.

46 (5. kép) A vár belsejében feltárt, keskeny, kelet-nyugati irányú osztófal, valamint az északi várfal közötti mintegy három méteres szakaszon lévő nagyobb mélyedést azonban a már említett, agyagos földdel - töltötték fel. A várfal alapozási kiugrásához csatlakozó - az agyagos feltöltést lezáró - hamus és égett pusztulási réteg felett már csak a vastag köves omladék, illetve a vékony humusztakaró húzódott. (6. kép) A 2. számú kutatóárkot az 1. árokra merőlegesen, a plató hosszanti, kelet-nyugaü tengelye mentén jelöltük ki. A humusztakaró valamint a 5. kép A feltárt övezőfal és a cölöplyuk (az 1. árok északi, falon túli szakasza); Juan Cabello felvétele