Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Bodnár Katalin – Juan Cabello – Simon Zoltán: A zagyvafői vár kutatása
1383-ban Sági István zálogosítja el ikladi birtokát 4 évre ugyanezen Péter fia Miklósnak, 125 Ft-ért. 9 1393-ban már a következő generáció tagja, Zagyvafew-i Miklós fia László szerepel személyazonosságot igazoló tanuk között. 10 A 15. század elején Lászlóval a Szecsenyi család familiarisai között találkozunk. 1405-ben Zaguafew-i Miklós fia László Szecsenyi Kónya bán fia Simon borsodi alispánja. 11 1411-ben Zaguafew-i Miklós fia László Szecsenyi László sárpataki (Erdély) tisztje12 László Zsigmond király morvaországi hadjárata során a csehek fogságába esett. Kiváltására Szecsenyi Kónya bán fia Simon 1500 Ft-ot áldozott, melyet László kiszabadulása után nem tudott megfizetni. Az adósság fejében testvére, Zaguafew-i Pető fia Miklós fia Miklós azt a Baba, más néven Zenthelzebeth nevű birtokot adta 1414-ben Simonnak és fiának, Miklósnak, melyet annak idején (1342) Szecsenyi Tamás adott Miklós és László nagyapjának, Petőnek. 13 A dolog érdekessége, hogy nem sokkal az iktatási parancs után (augusztus 18.) Zsigmond király újabb iktatási parancsot bocsátott ki ugyanezen birtok tárgyában, Bárkányi (Barchan-i) Mihály fiai, László és Literátus István javára, örökség címén. 14 Nyilván részbirtokokról volt szó. 1420-ban Zagwafew-i Pető fia Miklós fia Miklós a Külső-Szolnok megyei Monostorossáp birtokosaként bukkan fel. 15 1427 máricusában hallunk utoljára a Zagyvafői családról, abból az alkalomból, hogy Palóci Mátyus országbíró vizsgálatot rendel el Gyarmati Balázs fia Miklós és fiai panaszára, mely szerint többek között Zagwafew-i Miklós jobbágyai kivágták a Gyarmatiak ludányi erdejét. 16 Bár az ügyet más, 1427-ben történt hatalmaskodással együtt említik, a dolog még 1426-ban történhetett, mert 1426 novemberében - amikor Zagyvafő váráról első ízben történik említés — arról hallunk, hogy Aranyi Mihály fia István úgy vállal kötelezettséget Felsőlindvai Herceg Péterrel szemben, a Zsigmond király által Pétertől felvett 3000 Ft visszafizetésére, hogy ha az 1427. március 2-ig nem történne meg, Herceg Péter bevezettetheti magát két Heves és egy Pest megyei birtok, valamint Zagyuafew várának birtokában. 17 A család eltűnésére egy 1437. (?) évi adatból kapunk magyarázatot. Eszerint Aranyi István 223 Ft-ért zálogba vette a megvaszakadt Zaghwafew-i Miklós halálával a királyra szállt Pöstyén felerészét. 18 Mielőtt azonban tovább követnénk az immáron valóban a várra vonatkozó adatok sorát, térjünk vissza néhány gondolat erejéig a Zagyvafői család eredetére! Elsősorban leszögezhetjük, hogy a később a vár tartozékaiként felsorolt birtokok (Zagyvafő, Korlát, Garáb, Inaszó és Szenterzsébet) 19 kivétel nélkül felbukkantak eddig a család birtokai között is, így ezt perdöntő bizonyítéknak tartjuk arra nézve, hogy a Zagyvafői család a 14. században és a 15. század elején a vár birtokában volt. (1. kép) Korláti azonos az 1342-ben Szecsenyi Tamástól cserébe kapott Korlátfalvával, s 1411-ben az is kiderült, hogy az ugyanekkor kapott Bába neve időközben Szenterzsébetre változott. Inaszó és Garáb (Geréb) 1378-ban bukkan fel a Zagyvafői-birtokok között. Közülük Korlátfalva és Bába (Szenterzsébet), mint láttuk, utólagos szerzemény (legalábbis a Zagyvafőiek szempontjából), viszont az értük adott Szinóbányáról 1279-ben, 20 másrészt pedig Garábról 1271-ben 21 az derül ki, hogy a Kacsicsok ősi birtoka. Zagyvafő településről annak topográfiai helyzete alapján, valamint annak a fényében, hogy az 1290. évi megegyezést itt kötötték, ugyancsak feltételezhetjük ezt. Inaszó korai történetéről sajnos mit sem tudunk, itt is csupán a topográfiai helyzet engedhet meg hasonló következtetést. Ezek a tények alátámasztják a Zagyvafőiek Kacsics-voltának feltételezését is.
