Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Valter Ilona: A Salamonvári család és a salomvári római katolikus templom

tunk a mezőváros külső képéről is, bár ez a kép nem teljes, hiszen mindegyik oklevél: az 1402-es, az 1410-es, az 1421-es és 1423-as is Demeter fia János leszármazottjainak birtokairól beszél, azt harmadolják, illetve abból engednek át négy telket Vörös Salamon unokáinak, Agatkának és Beatkának. így tulajdonképpen a család egyik ágának birtokairól nyerünk képet, ami a mezőváros egyik része lehetett. Az 1402-es oklevélből egy kelet-nyugati irányú utca északi soráról nyerünk képet, a Harkály-pataktól nyugatra eső részen. Az 1410-es oklevél egy észak-déli irányú utca keleti soráról beszél. A Harkály-pataktól keletre volt ez, és tartott a keletnyugati irányú utca déli soráig, amely a Harkály-pataktól keletre és nyugatra egyaránt kiterjedt. Az 1421-es oklevél pontosabban megjelöli Salamonvári János leányainak telkét: északról a Zala, nyugatról a Harkály-patak között. Ez földrajzilag lehetetlen leírás, nyilván felcserélte az oklevél írója az égtájakat, ui. ha a telektől északra van a Zala, akkor a Harkály-patak csak keletre lehet. Ez a telek azonos Salamonvári János özvegyének telkével, amit az 1402-es oklevél helyesen említ a Harkály pataktól nyugatra. Az 1423-as oklevél ismét a kelet-nyugati irányú utca északi soráról beszél. Az elmondottakból eg)' kelet-nyugati és egy észak-déli irányú utca megléte biztos. Ez lehetett derékszögű, de inkább az óramutató járásának megfelelően 90°kal elforgatott „T" alakú, ami nagyjából a mai faluszerkezetet adja. Az észak-déli irányú utcára a Zala hídján lehetett bejutni, és a két utca találkozásánál - ahol ma is áll - állt a templom, kis téren. Nyilván körülötte volt a piac. A mezővárosnak vára is volt, a kelet-nyugati utca déli során, ahogy ez az 1402-es oklevélből kiderül. A várat a család közösen birtokolta, mert az egyes családtagok az oklevelek szerint egy-egy külön curiában, az utcasorokban, a jobbágyok telkei között laktak. Külön érdekesség, hog)' a településnek fürdője volt (1410), amelynek 1421-ben fürdőmesterét is említik. Lakott benne eg)' István nevű diák (1421), János (1421) és György (1423) nevű szabó, míg Gerencher Lőrinc (1423) neve arra mutat, hog)' fazekas is élt a mezővárosban. Mindez bizonyos ipar meglétét mutatja. Igen sok malom működött a Zalán. Minden oklevélben szerepelnek. 1410-ben például eg)' oklevélben 6 malmot említenek. A templom A település temploma Szent János apostol és evangélista tiszteletére szentelt. A pápai tizedjegyzék említi Harkály falu Tamás nevű papját, aki 1333-ban és 1334ben 40-40 széles dénárt fizetett pápai tized fejében, * 1366-ban Harkály falu Szent János evangélista tiszteletére szentelt kő templomáról beszél egy oklevél.

03 Az 1367-es (a Salamonvári Plébánián másolatban megmaradt) oklevél világosan megmondja, hogy a Salamonváriak elődei építtették a Szent János apostol és evangélista tiszteletére szentelt templomot. Igen szép birtokkal rendelkezett a plébánia, és jelentős összeget: 3 dénárt kapott minden szombaton a plébános a piaci vámból. E tényből egyébként a település nagyságára is következtethetünk. Tamás plébános ekkor (1367-ben) zalai alesperes volt. Az, hogy a Salamonvári család a templom kegyura, az 1421-es, idézett oklevélből is kiderül. Az 1422-es alapítványozó oklevélben nyilván tévesen szerepel a templom titulusa Keresztelő Szent Jánosként. A mai napig Szent János evangélista a templom védőszentje. 1403-ban János salamonvári alesperes és a szentiváni, szentkereszti, szentgyörgyi egyházak rektorai nem jelentek meg András segesdi főesperes, veszprémi kanonok előtt vízkereszt nyolcadán, Gerolthi Mihály leányai: Dorottya, Erzsébet és