Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Valter Ilona: A Salamonvári család és a salomvári római katolikus templom

mélyesen hadba vonulna testvérével, András mesterrel, akkor Demeter a hadoszlás napjáig biztonságban maradhat a sereggel. Ha Demeter fiai megszegik az egyezséget, eltiltassanak, mintha párbajban vesztettek volna. János és András mesterek nővérük és a két hajadon halála miatt indíthatnak keresetet, kivéve Demeter ispán fiainak, szolgáinak és társaiknak személyét, akik akkor aznap velük voltak."

38 Több szempontból rendkívül érdekes az oklevél. Egyrészt az elkövetett hatalmaskodás kegyetlensége miatt: kiraboltak, megbecstelenítettek, megvertek és elégettek nemes asszonyokat, lányokat. Nem egészen világos, hogy az elégetés a halál beállta előtt történt-e, vagy a holttesteket égették el, de mindenképpen megdöbbentő az elkövetés ténye, ami, mint az oklevélből is kiérezhető, a maga korában még sem okozott igazán nagy megrendülést. Bár nemes asszonyok meggyilkolásáról volt szó, az elkövetőket csupán pénzbírságra, egy napi bezárásra és a rokonok előtt bűnösként való könyörgésre ítélték. Igaz, meglehetősen nag)' összegeket kellett a károsultak rokonainak két részletben kifizetniük. Érdekes a vasvári káptalan előtt lefolytatott, részletesen ismertetett eljárás. A tanuként, vagy inkább eskütársként kijelölt 47 nemes száma talán az összeg nagyságától függött. Ezen kívül érdekes és jellemző a „párbajt vesztett" (in duello subcubuissent) kifejezés. Ha valaki szerződést kötött a hatalom „bajban való elbukásnak" vag)' mint röviden mondták, hatalombajnak terhe alatt - ez a 14-15. században általános volt. Gyakran kötöttek így szerződéseket, vagy vetették alá magukat fogott bírák ítéletének, aminek megszegése a nagyobb hatalmaskodásban való egyszeri elmarasztalást vont maga után, és a legnagyobb büntetéssel járt: az illetőt kiközösítették, lehetetlenné vált.

39 Az ügyben meghatározóként szereplő András mester, akinek sári kápolnájában kellett az esküt letenni, a hatalmas Kőszegi klán tagja, Kőszegi Gergely fia András volt, testvére pedig a Kakasnak mondott Miklós. A nyugati határ védelmére rendszeresített, államalapításkori várak egyike volt Sárvár, ennek alján létesült Sár település, Szent Miklós tiszteletére szentelt templomával. Kőszegi János, aki először 1281-82-ben, majd 1287-ben és 1288-ban volt az ország nádora, telepedett be a várral rendelkező királyi birtokba, és mint sajátját kormányozta azt. Innen keltezett okleveleket, hol Sárnak, hol Sárvárnak nevezve a helyet. 1314-ben a Salamonváriakkal szemben álló és az oklevélben említett Vasvári Andrásnak is volt kúriája Sárszigeten.

40 A Kőszegi klán valóságos magán birodalmat alakított ki Nyugat-Magyarországon, és szemben állt Károly Róbert királlyal. A kiskirályok hatalmának letörésére és az ország konszolidációjának megteremtésére törekvő király három menetben számolt le a Kőszegiekkel: 1319-ben, 1327-ben és 1337-ben. 1319-ben Kőszegi András lázadt fel a király ellen, és osztrák segítséget is igénybe vett Károly Róbert ellenében. A király Gukeled Miklós vezetésével indított ellene sereget. A döntő ütközetre Zalafőnél és Kőszeg váránál került sor, és a csatában kitüntette magát Kanizsai Lőrinc és Köcski Sándor. Bevették Kőszeg várát,

41 A sárvári vár visszavételére 1325-ben került sor, és ez magyarázza, hogy az 1321-es oklevél még Kőszegi András mester sári kápolnájáról beszél. Az oklevélből világosan kiderül, hog)' Demeter fia Demeter, az egyik testvér a Kőszegiek szolgálatában állt, azok familiárisa volt. Kristó Gyula a Kőszegiek familiárisaként jelölte meg Demeter fia Vörös Salamont is, a perben szereplő másik testvért.

42 Az a tény, hogy Kőszegi András az egész perben szerepet vállalt, mutatja, hogy a Salamonváriak az ő emberei voltak. Vörös Salamon szinte haláláig hű maradt önmagához, és folytatta a gátlástalan hatalmaskodást. 1326-ban lerombolta és feltörte a Reznekiek szentgyörgyi várát és templomát, megölte Rezneki Herbord szüleit, elrabolta a Reznekiek birtokaira vonatkozó okleveleket.

43 Egy 1366-ban kelt oklevél (amely Csák Máté hívének mondja Vörös Salamont) szerint kegyelmet kapott Károly királytól,