Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Valter Ilona: A Salamonvári család és a salomvári római katolikus templom

1402-ben kelt oklevelében a vasvári káptalan három részre osztotta a birtokokat, többek között Harkály falut is, mely egykor Salamonvári János fia Fülöp és unokája, Miklós tulajdonában voltak, most pedig Miklós fiaié: András és János mestereké. Ez utóbbi győri kanonok volt. A harmadolás tehát: „először a mondott Harkály birtokon, az említett néhai Miklós és Fülöp saját sessiojuk harmad része, észak felől Salamon fia János özvegyének, a nemes asszonynak a saját telke mellett és egy jobbágy telekhely egy féllel egy rendben, hasonló módon az északi sorban lévén egy elpusztult fél telek nyugat felől, az magister Salamonvári Osl Gergely jobbágyának telke mellett, egy másik pedig e mellett, ebben most János fia István és Jakab fia György lakik, a harmadik mellette kelet felől, amely hasonló módon lakó nélküli, a várhelynek a harmad részével, amelyik szemben van, továbbá egy elpusztult malom, melyet András újból kezdett építeni a Zala folyón, a Chanta (Csanta) nevű helyen, két kerékkel."6 1410-ben Miklós fia András és János ellenében Demeter fia János egyik fiának, Giróti Mihálynak a leányait: Katalint, Dorottyát és Skolasztikát beiktatták a Salamonvári birtokok felébe, mégpedig: „először a mondott Salamonvára possessioban a keleti soron, amely dél felé meg)', két curia fundusa udvar nélkül, amelyek az ugvanezen a soron lévő fürdőház mellett vannak, egészen végig (vagyis az egész keleti sor), továbbá a déli sor fele, amely kezdődik Miklós fia György fundusától, nyugat felé egészen a Harkály patakig, továbbá ezen Harkály patakon túl Domokos sessioja, amely a néhai Fülöpé volt, összes tartozékaival és két curia fundusával, amelyekben Jacobus Lewbel és Jakab fia György laknak, egészen nyugat felé mellette - továbbá 4 malomnak a fele, 2 kész malom, amelyekben 4 kerék van, 2 puszta malom, Salamonvár határain belül..."

27 1421-ben Salamonvári, más néven Harkali István fia Miklós fia János és Miklós fia András fia Miklós átengedtek Salamonvára birtokban négy puszta telket Vörös Salamon fiúsított leányainak, Agatának és Beátkának: „bizonyos négy puszta jobbágy telküket, amelyek üresek és most nincs lakójuk, ugyanezen asszonyoknak a saját curiájuk előtt, a mondott Salamonvárán, északról a Zala, nyugatról a Harkály patak között, ezek a curiától északra fekszenek, az elsőben egykor Soos István, a másodikban István deák, a harmadikban János szabó, a negyedikben a fürdő mester lakott, beleértve a fürdő mester telkét, művelt és műveletlen szántóföldekkel, rétekkel, erdőkkel, ligetekkel, vizekkel, a Szent János egyház kegyúri jogával és minden hozamával, amelyek ezen telkekhez tartoztak."

28 A 15. század közepétől a Salamonvári család férfi tagjai fokozatosan eltűnnek az oklevelekből, úgy tűnik, a férfi ág kihalt. Kitűnik ez a következő oklevélből is: 1422. május 18-án a vasvári káptalan előtt Salamonvári Miklós fia János személyesenjelent meg egy kegyes alapítvány hiteles írásba foglalására. Előadta, hog)' a jó Isten akaratából elvesztette e világon szüleit, elődeit, sőt édes testvéreit is. E veszteség után abban keresi lelki megnyugvását, hogy a világi gondoktól lehetőleg szabadulni óhajt és Isten szeretetében és szolgálatában mind nagyobb lelki tökéletességre akar törekedni (más adatból tudjuk, hog)' győri kanonok volt), és ha befejezte földi életét, a Szent Üdvözítő kapornaki monostorába (templomába) akar temetkezni. Azért...hagyja 3 örökrészét a kapornaki apátságra: tudniillik a salamonvári, hermánfalvi vagy baksaföldi birtokrészt és ákosfalvai örökrészét, mind a hármat Zala megyében. A hagyaték többi között szántóföldeket és szőlőket foglalt magában, ez utóbbiakat hegyvámukkal együtt, továbbá Salamonvára és Akosfalva közt egy malmot is (az ún. Fülöpmalmát a Zala vize mellett), meg egy „sáfrányos" kertet, melyet közönségesen Therek Pál gyepének mondanak (ez is Salamonvárán). A hagyatékot, legalább az említett malmot és kertet örökös szentmisére hagyja...A szentmisét évenként Szűz Máriáról kell mondani, a salamonvári, Ke-