Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Mezősiné Kozák Éva: A kővágóörsi evangélikus templom

alatt, a keleti- és északi oldalon is megtaláltuk középkori elődje alapfalait. Temetkezésre utaló nyomot a cinterem falán belül nem találtunk. A sziklás talaj és a felsőjárófelület közötti tér oly csekély volt, hogy halott elhelyezésére csak a sziklába való leveses nyomán lehetett gondolni. Ez azonban költséges munka volt. Ezért a kővágóörsi köznépi temetkezési helyet nem a templomdombon, hanem a település más részén kell keresni. A kővágóörsi román kori templomról elmondhatjuk, hogy a Balaton-felvidék jellegzetes, tömegesen elterjedt templomtípusai közé tartozik. Ezek nagyon egyszerűek, kevés építészeti részletformát tartalmaznak. Az egyenes szentélyzáródású templomokkal foglalkozó szakirodalom ma már meglehetősen bő.

16 A kutatások megnövekedésével, az eddigi eredmények alapján ma már láthatjuk, hogy a 11. század folyamán jelent meg e templomtípus hazánkban. A feltáró munkák igazolták, hogy a tihanyi- és pannonhalmi apátsági templomok eredetileg is egyenes szentélyzáródással épültek.

17 Ezek már a korai időben éreztették hatásukat a környező területen. A Balaton-felvidéken a falusi építészetben az egyenes szentélyzáródásnak korai példája a felsődörgicsei templom, melyet kutatója all. század végére helyezett.

18 A bencés szerzetesi templomokat a 13. században a ciszterci építészeti alapformának megfelelően átépítették. Ez az építési forma nag}' hatást fejtett ki a környező terület építkezéseire. A Balaton-felvidéken jelentősen megnőtt ebben az időben az egyenes szentélyzáródással épített falusi templomok száma.

19 A történeti kutatás kimutatta, hogy a Kál-völgyben és környékén több várjobbágy nemzetség jutott jelentős anyagi eszközökhöz a 12. században. Különösen ki4. kép A templom belső tere a szentéllyel és a 18. századi karzatokkal; OMvH Fotótár, 131. 617 neg. - Mihalik Tamás felvétele