Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Merényi Ferenc: Három olasz főváros: Torino, Firenze, Róma-1861, 1865, 1871
15. Paletta 304-305. 16. A levél szövegét közli: Zeitschrift für Bildenden Kunst, 1866. 69 skk. 17. The Builder,'1883. augusztus 18., 231. 18. Lásd bővebben: Perogalli, II. kötet, 883-884. 19. Wesselényi 57-58. 20. Wesselényi 28. Egyébként a 19. század során Rómába látogató s ott hosszabban-rövidebben időző magyarokról szól Tóth László (1. ott) kitűnő tanulmánya. 21. Insolera 15. 22. Minissi. 23. A „modern" jelző a mindennapi olasz szaknyelvben - csakúgy, mint a magyarban - többnyire kortárs, de mindenképpen huszadik századi építészeti alkotások attribútuma. A mai építészetet és annak közvetlen előzményeit, vagyis az utóbbi kétszáz év építészetét tárgyaló jelentős olasz, vagy olaszul is publikált művek szerzői azonban előszeretettel használják az (architettura) modernéi jelzőt a 19. század és a századforduló (a klasszicizmusról a szecesszióig terjedő stíluskorszakok) építészetének jelenésére. Az (architettura) contemporanea jelző - ilyen értelemben - az első racionalista kísérletektől napjaink építészetéig terjedő szakaszra vonatkozik. 24. Hitchcock 146. 25. Pogány 1, 362. 26. Lásd: Lupano valamint Muratore. 27. Lásd: Nicoletti. RÖVIDÍTÉSEK Astengo Astengo, Giovanni: Torino senza piano. Urbanistica XXIV (1955) 15-16. sz. De Fusco De Fusco, Renato: L'architettura dell'Ottocento. UTET ed., Torino 1980. Storia dell'arte in Italia. Del Bufalo Del Bufalo, Leonardo: Architettura, urbanistica, industria. Officina Edizioni, Roma 1969. Fueter Fueter, Eduard: 1815-1920. Egy mozgalmas évszázad története. Dante Kiadó, Budapest 1935. Hitchcock Hitchcock, Ilenry-Russel: Architecture Nineteenth and Twen ües Centuries. The Pelican History of Art, Harmondsworth 1958. Insolera Insolera, Halo: Roma moderna. Un secolo di storia urbanistica. Ed. Einaudi, Torino 1971. Jodice Jodice, Romano: L'architettura del ferro, l'ltalia (1796-1914). Bulzoni Editore, Roma 1958. Kis Kis Aladár. Olaszország története, 1748-1968. Akadémiai Kiadó, Budapest 1975. 95 skk. Lupano Lupano, Mario: Marcello Piacentini. Ed. Laterza, Bari 1991. Gli architetti. Merényi Merényi Ferenc: Italia '61. Eg)' évszázad építészete Olaszországban, 1861-1961. Építés- Építészettudomány XXII (1991) 3-4. sz. Minissi Minissi, Franco: Esigenze conservative e di riutilizzo dell'ex-Mattatoio di Roma. Facollá di Architettura di Roma, Bollettino della Biblioteca, n. 19-20. 1978. dec. 16. Muratore Muratore, Giorgo: Che rivincita per Piacentini. In: II Messaggero, 1991. dec. 4., 18. Nicoletti Nicoletti, Manfredi: L'architettura liberty in Italia. Ed. Laterza, Bari 1978. Patetta Paletta, Luciano: L'architettura dell'Eclettismo. Ed. Mazzotta, Milano 1975. Perogalli Perogalli, Carlo: Storia dell'architettura. Ed. Görlich, Milano 1964. I-II. köt. Pogány 1 Pogány Erigyes: Róma. Corvina, Budapest, évsz. nélk. [1967]. Pogány 2 Pogány Erigyes: Firenze. Corvina, Budapest 1971. Sándor Sándor István: Egy külföldön utazó Magvarnak jó barátjához küldetett levelei, Győr, 1793. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest 1990. Tóth Tóth László: Magyarok Rómában a XIX. században. Pannonhalmi Szemle VI (1940) 229-237. Wesselényi Wesselényi Polixéna: Olaszhoni és schweizi utazás, 1842. Magvető Kiadó, Budapest 1981. West West, T. W: Storia dell'architettura in Italia. Ed. Landoni, Legnano, évsz. nélk. [1970].
