Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Merényi Ferenc: Három olasz főváros: Torino, Firenze, Róma-1861, 1865, 1871

dezési terv (3. kép) alapján nagy lendülettel meg is indult. „...Ez a torinói gépipar kezdetének hőskora... úttörők, műszakiak, alkotók és iparlovagok korszaka;... intelligens és aktív munkások nemzedéke volt ez,...nemcsak szakszervezeti vezetők és politikusok, hanem új technikusok és vállalkozók nemzedéke is... ".

8 írja Giovanni Astengo (1915-1990), a Velencei Építészeti Egyetemi Intézet nemrég elhunyt urbanisztikai professzora, aki a második világháború után a Piemonti Tartomány és Torino város legújabb rendezési terveinek elkészítését irányította. Két adat Astengo e sorainak illusztrálására: 1899-ben az akkor 33 éves (id.) Giovanni Agnelli (1866-1945) megalapítja a FIAT (Fabbrica Italiana Automobiii Torino) autógyárat. 1908-ban Gamillo Olivetti (1868-1943) a közeli Ivrea városkában létrehozza a nevét viselő író- és irodagépgyárat. Mindkét gyár - úgyszólván a kezdetektől fogva - az ipari formatervezés, az ipari építészet s általában az új építészeti törekvések megrendelő-mecénásaként jelentős szerepet vállalt a kortárs olasz építészet alakulásában, fejlődésében.

9 Astengo ugyanezen tanulmányában azonban kritikusan utal arra is, hogy viszont „...a város tervszerű fejlesztésének eredményei a tizenkilencedik század második felében.. .nagyon szerények és félénkek..., (a város fejlődésében) elvesznek a világosság és áttekinthetőség régi hagyományai; a sakktáblaszerű városszövet rosszul kapcsolódik a már meglévő sugarashoz; a kis külvárosok kész helyzeteket teremtő érdekei tovább élnek, megerősödnek és a lakóházépítés kaotikus módon keveredik az ipari építkezésekkel"}® Ilyen körülmények közt - kissé summásan - arra a megállapításra kell szorítkoznunk, hogy a fővárossá válás és az azt szorosan követő időszak az urbanisztikai fejlődés terén mennyiségében jelentős, ám minőségében viszonylag szerény, az építészetben néhány kivételtől eltekintve - úgyszólván semmi említésre méltó eredményt nem produkált. Mindenképpen megemlítendő kivételnek számít azonban kora - nemzetközi tekintetben is - jelentős építésze, Alessandro Antonelli (1798-1888). A harmincas évektől kezdődően főként Torinóban (ahol tagja volt a városi tanácsnak is) és No4. kép A Mole Antonelliana 167,50 m magas kupolájával és tornyával uralkodé) motívum Torino városképébe, építész: Allessandro Antonelli, tervezés: 1863, kivitelezés: 1878-1888.