Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Merényi Ferenc: Három olasz főváros: Torino, Firenze, Róma-1861, 1865, 1871

sürgős hazarendelése nyomán, 1870-ben, Rómát is elfoglalta a királyi hadsereg, s így lett az - a vártnál sokkal előbb - 1871-től az olasz királyság végleges fővárosa. 1 A gyorsan zajló események sorából, melyeknek részletesebb taglalása amúgy sem feladatunk, három mozzanat érinti közelebbről vizsgálódásunk tárgyát. Az immár „olasz" építészet kialakulása és fejlődése szempontjából nem érdektelen, hogy ez az új - ha ugyan új - architektúra mennyiben tudott megfelelni azoknak a követelményeknek, amelyek megvalósítása elé - egymást követően, időben gyor­san váltakozva - Torino, Firenze és végül Róma fővárossá válása állította. Torino, 1861 Legkevésbé Torino helyzete volt problematikus, hiszen már a 16. századtól a pi­emonti királyság fővárosa volt. Különösen a 17. és 18. században kiépült derék­szögű-hálós, sok esetben árkádos utcarendszerével, pompás középületeivel - a maga idején - Európa egyik legmodernebb városának számított. Egyik első nyu­gat-európai utikazaluzunkban Sándor István (1750-1815) már csaknem egy évszá­zaddal előbb, 1875 telén így írt Eszak-Itália akkor legfontosabb városáról: „... Tu­rin... Piemonlnak fővárosa s a szardíniái királynak lakóhelye...Az újvárasnak szép egyenes és széles utcái vágynak, melyek között az Új utca* s a Pó utca'' a legnevezetesebbek. Amaz a Szent Károly piacán^ (1. kép) megyén állal; ime(z) pedig... (olyan) ... házakat foglal magában, melyek alatt mindenütt boltos folyosók vágynak, ahol legrosszabb időben is szá­razon sétálhatni (2. kép) ...A városiaknak életek módja egészen párisi...Egy várast sem ta­láltam még eddig, mely tisztább volna Turinnál... . Torino a 19. század elején már „...egyike volt Európa legnagyobb kézműves-ipari vá­rosainak. .."se század folyamán „... állandóan és folyamatosan terjeszkedett... ". b A négy évszázad óta mindig főváros Torino lakossága számára nagy megrázkód­tatást jelentett, hogy a főváros funkcióit - úgyszólván egyik napról a másikra - Fi­renzére ruházták. „...A főváros szerepének elvesztésével Torino legfontosabb gazdasági-urbanisztikai problé­mája az lelt, hogy reprezentációs és szolgáltató-ipari jellegi! központból nagyipari jellegű ipa­ri centrummá kellett átalakítani''.' Állami segítséggel (kisajátítások engedélyezésével, az energia-problémák megoldásával stb.) ez a folvamat az 1864-ben elkészült ren­1. kep Torino, a Via Po, elkészült 1675-ben. Az utca tengelyében, a folyó túlsó partján: Gran Madre di Dio klasszicista templom a római Pantheon mintájára, építész: Ferdinando Bonsignore, 1831.

Next

/
Thumbnails
Contents