Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Winkler Gábor: Soproni polgárházak a 19. században

3,60 méteres belmagasságával szemben, a „bérpaloták", villák nappali terei természetesen ennél jóval magasabbak voltak, főleg, ha galériát is építettek a térben (Rákóczi Ferenc utca 3., Ludwig Schöne, 1893;

24 itt a belmagasság 5,00 méter volt). Általában azonban elmondhatjuk, hogy a 19. század legvégére jellemző, téüméretezett, léptéktelen lakóterekkel Sopronban sehol nem találkozunk. Ami szembetűnő Sopronban is: a lakóházak építészeti megformálása igényességében már az 1850-es években megközelítette a középületek építészeti színvonalát. Ez nemcsak a gazdagabban megformált homlokzatokból mérhető le, hanem a belső terek, kapualj, előcsarnok, lépcsőház igényesebb kialakításából is. De maga a lakás is „műtárggyá" vált, és ez nemcsak a leggazdagabb nagypolgári családok otthonaira volt jellemző, hanem a közép- és kispolgárság laksásaira is. Sajnos ezekből az enteriőrökből mára alig maradt fenn valami: legfeljebb egy-egy családi fénykép és festmény árulkodik az egykori berendezésről. A nagypolgári lakóházak közül a Russ-villa Ludwig Schöne által tervezett belső kiképzéséből egy és más még megmaradt, sajnos itt is inkább csak a falburkolatok, tükrös ajtókeretezések, kandallók, kazettás álmennyezetek és az ezekbe helyezett festmények egy része. (13-14. kép) Az eredeti béltorok, mobiliák teljesen elpusztultak. 13. kép Rákóczi Ferenc utca 3. Russ-villa enteriőrje (Ludwig Schöne, 1893)