Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Winkler Gábor: Soproni polgárházak a 19. században

1859-ben. (2. kép) Az „U" alaprajzú, barokk ház alaprajzából az épület középkori eredetére következtethetünk. A ház három, utcára merőleges egységből állt: közülük a középkorban minden bizonnyal a szélesebb volt a főépület, az alatta lévő présház a metszetről jól kivehető. A déli melléképület jóval kisebb szélességű. A két épületrész közötti részt kapualj céljára éésszeboltozták. Az. emeletre induló lépcső az alaprajzon alig észrevehető. A keresztmetszet tanúsága szerint a kapualj végéből indult, szűk volt és meredek és „U" formában elhelyezett, húzott fokjai az emeleti nag)', boltozott előtér sarkában érkeztek fel a fő szintre. Az egykori alaprajzból kiderül, hogy a közlekedés céljára a más célra alkalmatlan „maradéktei illetéken" szorítottak helyet. Az „előzményépület" eredeti elrendezése az emelet alaprajzából is jól leolvasható: a legszabályosabb az utcai nagyszoba, ez a telek mélységi irányában követi az. előtér a konyhával és a mögötte lévő második boltozott szoba, melyhez idővel még egy helyiséget boltoztak. Hild Vencel 1815-ben papírra vetett lakóházalaprajza még sok hasonlé>ságot mutat az ismertetett barokk épület felépítésével (Hosszéi utca - ma Rákóczi Ferenc utca 43. sz.).

13 (3. kép) A lépcsőház megké)zelítése ezen a terven azonban 3. kép Rákóczi Ferenc utca 43. Földszint és emelet tervezett alaprajza (Hild Vencel, 1815) már hangséüyosabbá vált azzal, hogy az építőmester a kapuáthajtó és a háromkarti, egyenes lépcső közé csehsüvegboltozattal fedett előteret iktatott; maga a lépcső is sokkal szabályosabb, kényelmes feljutást biztosít az emeletre. A földszinti alaprajzról leolvasható, hogy a korábbi, fésűs beépítésű fő- és melléképület harántfőfalait szerették volna megtartani, innen a két oldaltraktus hagyományos, mélység irányéi felépítése. Az emeleti lakószobasor „L" alakban veszi körbe a gazdasági- és közlekedő területeket: az emeleti alaprajz központja a lesarkított, négyzet alaprajzéi előtér. Ugyancsak Hild Vencel tervezte Nagy Sándor egyemeletes lakóházát, mely éppen az előbb ismertetett házzal átellenben épült fel, 1833-ban (Rákóczi Ferenc utca 8.).

14 (4. kép) A palotaszerű lakéiház magasabb lakóigényeket volt hivatva kielégíteni: az alaprajz ugyanakkor az épület felépítésének gazdagodását, a kompozíciós elvek fejlődését is mutatja. Erről győz meg minket az epédet elhelyezése is: csupán az utcai szárny volt egyemeletes, a két, viszonylag rövid oldalszárny csak