Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Granasztóiné Györffy Katalin: A színpadszerűség és anyagszerűség megjelenése az északkelet-magyarországi oltárművészetben

6. kép Szendrő, r. k. templom. Lorettói Szűz Mária-mellékoltár, Joseph Hartman műhelye; OMvH Fotótár, 112.918. neg. Mihalik Tamás felvétele tó húz szét. Az oltárkép mellett álló angyalszoborpár a varannói Nepomuki Szent János-oltár lendületes angyalaira emlékeztet, amelyeknél azonban ez utóbbiak zömökebbek, esetlenebbek. A két magyar szent király bábszerű, merev figurák, habár magyar nemesi ruhájuk megformálása alapján a Hartman-féle Szent Lászlók és Szent Istvánok közé sorolhaté»k. A szentély végfalát betöltő, hatalmas oltárépítmény nagyvonalúan megoldott és gazdagon díszített tabernákulumával, színpadszerű kialakításával rendkívéil festői hatást nyújt. A kiváló részletek mellett ügyetlen megoldásokat láthatunk, mint pl. a lapos korongszerű felhők, a merev szobrok. Az 1752-ben felszentelt oltárt csak 1760-ban színezték.

16 A szendroi templomban három mellékoltár van, amelyek a főoltárhoz hasonlóan kapcsolatban állnak a kassai Hartman műhellyel. Az említett peres iratban szerepel is Szendrő

17

, mint ahova Hartman oltárt szállított. A lorettói Szűz Máriának szentelt kisméretű oltár (6. kép) Szent Borbálájának elegáns nemesi ruhája megegyezik Hartman svedléri Szent Borbálájáéval. A másik női szent és Nepomuki Szent János szobra is jellegzetes hartmani figura. Az oltárok közötti eltérések és az egyes oltárokon lévő esetlenségek is a jelentős műhelymunkával magyarázhatók. Valószínű, hogy Hartman csak megtervezte az oltárokat, esetleg elkészítette a modellt. Matthias Steinl, akiben Hartman mesterét véljük felfedezni, rendszeresen szállított oltárterveket megrendelőinek, ame-