Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Koppány Tibor: Carlo della Torre, a Batthyányak 17. századi építésze
épített, hogy alapos helyszíni kutatás hiányában a Torre mester vezetésével épült részek nem különíthetők el benne. Egyébként ebben az esetben sem tudható, hogy saját tervei szerint épített, vagy csupán Lucchese terveinek megvalósítója volt-e. Saját tervei alapján épült viszont Csákánydoroszló kastélya, amely jellegzetesen 17. századi formájú tornyával és nyugati sarokbástyájával későbbi átépítései ellenére is sokat őrzött meg eredeti megjelenéséből. (5. kép) A körmendi kastély főépületén, amely középkori eredetű, és kerek saroktornyai még 1600 előtt készültek, jelenleg csupán a város felé néző nyugati homlokzaton látható egy sor, a 17. századra tehető, első emeleti, lőrésszerű kis ablak, és körédé)tte késő reneszánsz jellegű architektura-festés. Ezek a részletek az elmédt évtizedekben végzett homlokzathelyreállítás alkalmával kerültek elő. Belökik csupán az állapítható meg, hogy a kastély az 1650-es években végzett átépítés után is egyemeletes maradt, és udvarának északi oldalára árkádos folyosó készült. bl Carlo della Torre mester ottani munkájának eszerint alig összerakható töredékei maradtak meg. (6. kép) A nagyobbrészt romos németújvári várban az arra vonatkozó nagyon sok írott adat ellenére sem állapíthaté) meg, hog) 7 mely részek épülhettek egykor Torre és kőművesei keze nyomán. Feltételezés lehet csupán, hogy a várhegyre felfutó keleti városfal legfelső, s egyben a vár legkülső kapujának építésében - az annak nyílása felett olvasható 1672-es évszám alapján - részt vehetett, és az adatok alapján az ő nevéhez fűzhető a vártorony felső részének építésének. (7. kép) Végül a lebontott rohonci kastélyból, amelynek a 17. század második felében történt átépítését több adat és megmaradt fénykép bizonyítja, semmi sem maradt. A nyugat dunántúli Batthyány birtokokon négy évtizeden át építő és részben terveket is készítő Carlo della Torre működése ennyiben foglalható össze. Templomairól, az egyes várakról és kastélyokról leolvasható építészeti megoldások alapján megállpítható róla, hogy nem tartozott a 17. századi, Magyarországon megfordult olasz építészek élvonalába, hanem azt a viszonylag egyszerű, kevés formával dolgozó jó átlagot képviselte, amelyre a kor gazdasági viszonyai közt átlagos műveltségű megbízóinak igénye volt, azt azonban mértéktartó Ízléssel. JEGYZETEK 1. A rohonci templom építésére kötött szerződésről: Kászonyi Andrásáé: Bartolomeo Torre, a győri jezsuita kollégium építőmestere. Arrabona 5 (1963) 231. és az Osterreichische Kunsttopographie XL. kötete: Die Kunstdenkmäler des politischen Bezirkes Oberwart. Bearbeitet Adelhaid Schmeller-Kitt. Wien 1974. 377. - A szombathelyi domonkor templomra: Kádár Zoltán - Horváth Tibor Antal — Géfin Gyula: Szombathely. Bp. 1961. 149. 2. Gams Klára: Az olasz mesterek és a magyarországi barokk térhódítása. In: Magyarországi reneszánsz és barokk. Szerk. Galavics Géza. Bp. 1975. 222. 3. Zlinszkyné Sternegg Mária: A szentgotdiárdi ciszterci apátság története és művészetének emlékei (1183-1878). In: Szentgotthárd. Szombathely 1981. 392. 4. Országos Levéltár (OL.), Magyar Kamara Archívuma. Lymbus. II. Series. Cs. 81. last. 10.. ahol Torre mint „Maurer und Paumaister" kapott megbízást június 23-án „...ein Kirchen aus dem Fundament, aller Form Mass und gestalt, wie er Maister und den abriss überreichet und eingehündigt. .." 5. Österreichische Kunsttopographie (mint 1. jegyzet) i. m. 79. 6. Harald Prickler: Giovanni Bernardo Ceresola: a szombathelyi Szent Márton templom építője? Vasi Szemle XXII (1968) 441-445. 7. Szilágyi István: Szombathely, Szent Márton templom. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára 121. Bp. 1982.
