Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

F. Mentényi Klára: Reneszánsz lakóház Ráckevén

szinte minden esetben frontálisan ábrázolták. Sokkal inkább hasonlítanak a Zsig­mondkori művészetből általánosan ismert, késő gótikus torzképekre. Profilban történő megjelenítésük pedig szinte már azt a portrészerű felfogást vetíti elénk, amelynek legismertebb példája a sárospataki hármas ablak káváiban található. A szemöldökkő középső motívuma a reneszánszban végig előszeretettel alkal­mazott, stilizált kehely. Központi elhelyezése és mérete alapján a szemlélőben mégis felmerül az ötlet, készítője nem faragott-e valaha tabernákulumot? 32 Meg kell említenünk a kehelytől jobbra elhelyezkedő kőfaragójelet, (14. kép) amely egy, a középkor folyamán mindvégig használatos rajzolatot mutat, tehát sem datá­lásra nem alkalmas, sem a mesterkérdés megoldásához nem visz közelebb. Min­denesetre meg kell jegyeznünk, hogy itt a kőfaragéjel egy késői alkalmazásával van dolgunk. 33 A kapuzat egyes töredékei szerencsére igen jól összeilleszthetők, (/, 12-13. kép) s mivel mindkét oldalon az alsó és a felső darab is megmaradt, a szárkövek magas­ságát szintén ismerjük. Az igen alacsony, kb. 124-125 cm-es, díszes keret eredeti­leg biztosan lábazaton állt. Az épület helyszíni kutatásakor a kapuzat két oldalán a mai járószinttől mint­11. kép Ráckeve, Árpád Múzeum: a Kossuth Lajos u. 51. száméi épülethez tartozó, egykori reneszánsz kapuzat részlete; F. Mentényi Klára felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents